Hogy kezelitek ha kritizálják a babátokat? Én egyszerűen kiborulok és elküldöm az anyjába bárki legyen az, még ha poénkodik is! Egyébként gyönyörű a babám, ( nem csak nekem ) nem értem miért kell felnőtt embereknek bántani egy kisgyereket? !

Nálunk egy ellenőrző vizsgálaton (csípő) megjegyezte a doki, hogy milyen nagyfejű a babám. Hirtelen köpni, nyelni nem tudtam, pedig nem vagyok egy nyuszi! Elég keményen visszakérdeztem, hogy mit is mondott?! Nem fűztem semmit a kérdéshez, nem küldtem el "oda" sem, de a hangsúlyból és a tekintetemből mindent értett. Vizsgálat közben teljesen normális volt, viccelődött is... értettem, hogy ő ezt az elején nem sértésnek szánta, megenyhültem én is. Mielőtt kijöttem volna a rendelőből bocsánatot kért!

Az az igazság, hogy a babám hatalmas nagy, de teljesen arányos, nem kövér, nem nagyfejű... egyszerűen hosszú és tiszta husi! Olyan igazi dögönyöznivaló! :) 8.5 hónaposan 80-86os ruhákat hord, az apukája is magas.

Én már több embertől megkaptam, és szinte minden nap hallom, hogy milyen nagy baba!... hát ez van, ekkora... nem tömöm, nem eszik állandóan, nem hájtömeg! amúgy pedig izgága és egészséges, és hangsúlyozom, nagyon formás! Ez a szöveg most már nem bánt, hanem unom, a bugyrom tele van! Nem tudom hogy gondolják az emberek, tartsam satuban?!

22:10-es vagyok

8.5 hónaposan 11 kiló, és mondom, 80-86-os ruhát hord!

Azért örülök, hogy nem csak mi vagyunk "ennyire nagyok és kövérek"! Az én babám is 5.5 hónapos koráig anyatejes volt.

Az én angyalom "méretileg" pontosan az átlag, formás, és sokan megállítanak az utcán, üzletekben, idegenek, de ismerősök is csak dícsérték. Kivéve az anyósom népes rokonsága, ők érdekesek. A pontosan átlagos súlyát (mivel anyatejes) egy rokonjuk már az elejétől tápszeres, jóval nehezebb súlyához mérik, akivel kb. egyidőben születtek, mintha a nagyobb súly jobb lenne! A kesztyűs sztory mintájára anyóspajtás kedvenc témája a zoknisztory.De tényleg, ezen most a kérdésbe benézve gondolkodtam el, hogy minden nevetséges megjegyzés anyóshoz vagy közeli környezetéhez fűződik!

Utoljára húsvétkor feszengve ültünk az asztalnál, ahogy ott mindenki. A 13éves szintén feszengve ülő leányunokája, aki amúgy 2 szót nem tudott eddig szólni a gyerekhez, szokás szerint megfogta az ujját, és nézte pár percig, majd leszóló hangnemben kérdezte anyjától (aki tanítónő): "ah... micsoda egy baba, ez sosem nevet, de miért?", mire anyuka: "nem tudom". Közben az én rokonságomban, másnap pont az ellenkezőjét mondták, hogy micsoda mosolygós kislány, ahogy eddig a mi rokonainktól, idegenektől is megszokott egyébként.

Azért nem szóltam semmit, mert a 13 éves még gyerek, bár magát nem annak képzeli (és szülei is ezt erősítik benne)

,másrészt férjem rokonsága, talán neki kéne ilyesmikben fellépni - vagy szerintetek rosszul gondolom?

Az egy külön vicc, hogy anyós+após azt mondogatják neki, hogy majd nyáron milyen jó lesz, eljön bébiszitternek, játszani vele.! :)) Ja a 2 gyermekes tanítónéni meg már a születése után kijelentette, hogy ő 2 éves koráig nem tud mit kezdeni egy gyerekkel, de azért állanódan a kezébe fektetve tartotta, csak egy szót sem szólt hozzá, hát ők ilyenek, szerintem az ő problémájuk, magukat nevettetik ki normális emberek előtt.

Szia!Hááát....igazi kritikát még nem kaptunk,ezért nem is tudom,hogy hogyan reagálnék :O de majd az első ember aki megteszi,szintén megtapasztalja :D az oroszlános-anyás témát.A mi fiacskánk is nagy súllyal született,most 3 hónaposan közel 7 kiló és igazi izompacsirta!Na,emiatt mindig megkapjuk a "hűűűdenagybabaazigeeeen" mondatot.Inkább csak rettentően unalmas már,de nem veszem sértésnek.

Na igen,nem minden ember születik arra,hogy tudjon bánni egy babával (hiába szaporodik) és azt sem tudja,hogyan illene viselkedni vele szemben.

Éééés biztosan megsimogatnám :) azt,aki durván megbántja a kicsikénket!!!Üdv mindenkinek!