Sok gyerekes anyucik (min.4), ti szerettetek volna sok gyerkőcöt vagy igy alakult? Anyagiak? Nem probléma?

Sziasztok!

32 éves 3 gyerekes nagyon boldog anyuka vagyok. A legidősebb fiú 7 éves, aztán egy csajszi 4 éves és pici királyfim most 10 hetes. Egykeként mindig is tudtam, hogy nagycsaládot szeretnék, nekem a mai napig egy fájó pontom, hogy nem lehetett testvérem. Férjem anno kettőt szeretett volna, én négyet, így megegyeztünk a háromban:).De most, hogy a harmadik megszületett egyre inkább érzem, hogy nekem még egy gyönyörűség beleférne. Kislánykorom óta a vágyam 2 fiú 2 lány. Férjemmel beszélgttünk a minap a negyedikről, azt mondta nem zárkózik el, 2-3 év múlva térjünk vissza rá.:))) nagyon örültem a válaszának, és, hogy megtaláltam a társam, aki szintén nagycsaládra vágyott. Egyik barátnőmnek is 3 gyerkőce van, és mikor még terhes voltam a harmadikkal, akkor kérdezte, hogy "ti is megálltok háromnál"? "Hááát, nem tudom, majd meglátjuk", erre ő azt válaszolta, "ha meglesz a harmadik, akkor már úgysem fogsz vágyni egy negyedikre"- én pont fordítva érzem, mert mióta megszületett a legkisebb, azóta egyre inkább úgy érzem, hogy nagyon szeretném beteljesíteni a gyerekkori álmomat.Imádom a sok teendőt, megszerveznivalót, ami a nagycsaláddal jár. Főleg szeptembertől, mikor indul a suli, ovi + külön sportok:), de én élvezem kézben tartani a család életét. Engem az emberek nem érdekelnek, nem foglalkozom velük, hogy mit szólnak, hisz nem ők élik a mi életünket, mi pedig nem az övéket, mindenki a maga életével foglalkozzon! Való igaz, hogy minket is megnéznek, mikor sétálunk, mosolyognak, van, hogy meg is szólítanak, de rosszaló beszólással eddig még nem találkoztunk. Illetve de, mikor még ketten voltak és valaki megkérdezte szeretnénk e harmadikat, akkor mindig mondtuk, hogy igen, és egyszer valaki megkérdezte, hogy van egy fiam, meg egy lányom már, minek még egy??? Azt megértené, ha két fiú, vagy két lány lenne, de így hogy már minden nemű van, így minek? Hát mert nem valamilyen nemű gyerekre vágyunk, hanem csak egyszerűen egy babára-nemtől függetlenül.

Sziasztok!

Mi is úgy indultunk,hogy 1 gyermek doszt elég! Aztán amikor haza hoztuk a csajszinkat,akkor -még felegyenesedni sem bírtam rendesen-meg említettem a páromnak,hogy milyen jó lenne már a kövit várni :-D. Aztán 2év 3 hónap múlva megszületett a második lányunk,majd szeptemberben jön a 3. baba. Én most ott tartok,hogy bár ezt a várandóságot nehezebben viselem,mégis már most kattog a 4. babán a buksim!

Én meg szoktam szólni a nagycsaládosokat,hogy milyen rendetlenek!!!- hú,itt nagyon sokan szültek segélyre!!

De ismerek olyanokat,akik-pl:bár anyuka nem főz,de a gyerekek tiszták,és mindig illedelmesen köszönnek! Őket miért is szólná meg akárki?? ezzel az anyukával nagyon jókat beszélgetek ha találkozunk! :-D

Abba pedig,hogy bármi történjen a gyerekeim apjával... inkább bele sem gondolok! Na,jó,abba a részébe mégis: tudom,hogy lelkileg lesz nagyon nehéz,és nem anyagilag!

Ha most,túl éltünk több mint fél évet úgy,ahogy...(ezt nem részletezem!) akkor nincs lehetetlen! Lehet nem kiskirályok ként élnénk,de nem is éhezne egyikük sem!

Mielőbbi babázást a babára vágyóknak!!:-D

Mindenkinek sok,egészséges gyermeket!!!! :-D

Üdv:2gyerkőcös,34h.km.

előző vagyok.

Nézzétek meg a reagálásokat arra, hogy 29 évesen az 5. babámat várom.

Tanulságos...

Pedig nem segélyre, hanem biztos háttérrel teszem mindezt

Jaaj. de buták és kicsinyesek - korlátoltak az emberek...

Súlyosak az emberek! De hagyd rájuk!!!

Én viszont úgy hallgattam már ezen az oldalon,hogy minek vállalunk 3 gyereket,mikor alig élünk... mert hogy nem jó az nekik,ha nem kapnak meg valamit...stb. Jó,tényleg nem élünk fényesen,soha nem éltünk,a 3. baba fogantatása után lett nagyon kaki a helyzet,de múlt hónapban talált a párom munkahelyet- ebben a hónapban 104-et kap-15 napot dolgozott,most 10 napot dolgozik,az is 90. Én ha megszületik a kicsi,akkor 90-et tudok majd felvenni havonta 2 éves koráig... Ezért komolyan le kell nézni?

Az a baj,hogy senki nem tudja,hogy milyen ügyesek a gyerekeink... Nem dicsekvés képen,de a kisebb még csak ma 25 hónapos, és már 3-4 szavas mondatokban beszél,szoba és ágy tiszta,énekel,és elszámol 6-ig. A nagyobb meg már az ovit (3 évesen) úgy kezdte,hogy elszámolt 10-ig,megmondta hány éves,ismerte a színeket,és a testrészeit,megmondta hogy hívják,az apja nevét,a huga nevét,az én nevemet,tudta,hogy hol lakik... Nem kell egyik gyerekre sem 20x rá szólni,tudnak kérni,és köszönni! A boltban nem csinálnak hisztit! Hát ezért lenézni akárkit is!!!!

Igen,valamelyest mérgel a dolog,de más felől meg mit foglalkozzak azzal,hogy az ismeretlen mit gondol? És ha még hozzá írom,hogy 24 éves vagyok?! :-D

Én is "nagy" családban nőttem fel,4-en vagyunk testvérek! Én sem szeretnék kevesebb gyerkőcöt! :-D

Igen is aki tud,vállaljon fel 3-4-5..gyereket-persze vállalja azt is,hogy neveli és nem csak szüli!

Üdv:2gyerkőcös,34h.km.

Komolyan képesek voltak az emberek (nem is tudom hogy írjam)...szóval az örökségre amit írtál! Hát,minket még nem szóltak meg ezért! Én nővéremmel már megbeszéltem,ha valamelyik testvér kerül a családi házba,úgy nem kell belőle della,neki sem nekem sem. Én is a legfiatalabb vagyok,4-en vagyunk :-D

Még mindig nem tudom megemészteni,amit az örökségről írtál!! Szomorú,hogy vannak olyan emberek,akik ilyet képesek feltételezni!- vagy naiv volnék?