Ha férjed nem akar (még) második babát, de te igen, ilyenkor mi a helyzet? Tanács?

Miért érzi úgy párod, hogy még nincs itt az ideje? Ha anyagilag érzi úgy, akkor mindenképpen megértem. Egyébként hasonló helyzetben vagyunk. Most 10 hónapos a babánk, szeretnénk majd még egyet, úgy beszéltük, hogy két évet hagyunk köztük, párom még vonakodik, mert év végén már próbálkozni szeretnék, de ő még nem annyira. Anyagilag úgy érzi, hogy még nem kellene. De azt mondja, ha összejönne minden, ahogy elképzeltem, akkor jöhetne a kistesó. Ennek igen kicsi az esélye, de a remény hal meg utoljára. Sok mindennek kell összejönnie, és most minden erőmmel azon vagyok, hogy összejöjjön.

Kívánom neked is, hogy sikerüljön, és egyébként potnosan én is így fogalmazok: Le akarom tudni a két gyerekemet hamar, még 30 előtt, hogy aztán úgy állhassak munkába, hogy már nem kell megint otthagyni. Sok sikert!

Nézd, ha ennyit kell dolgoznia ahhoz, hogy 3-tokat eltartson, akkor egyet értek a férjeddel sajnos. Meg aztán azt gondolja az ember, hogy mindene megvan a másodiknak, hiszen mindent megtartott. Ez sajnos nem így van, mert ha az első lány, akkor ahogy telnek a hónapok, lányos ruhát veszel neki, ha meg fiú, akkor meg fiús ruhákat. Ha a következő eltérő nemű lesz, mondjuk elsőnek lány jött, másodikra fiú, akkor járjon szoknyába a fiú? Ha meg kislány, akkor 5 éves koráig nézzék kisfiúnak? Sajnos max pár hónapos koráig van meg mindene a másodiknak. Én próbáltam fehér vagy olyan body-kat venni, hogy a másodiknak is jó legyen, mert nekünk elsőre lány jött, de már nadrágban, pólóban van a lányom itthon, mert már 10 hónapos és rugiban nem tud mozogni. Olyan kis ruhákat nem gyártanak, ami mind a kettő nemre jó lenne.

A pelenka marha drága, és ha nem tudod a következőt szoptatni, a táp is drága...és akkor még csak egy egészséges babára gondoltunk.

Nem véletlenül dolgozik a párod másodállásban. Sajnos ha az anyagi helyzet nem engedi meg, akkor le kell mondani a 2.-ról, és hiába mondod most, hogy nem anyagi kifogása van a férjednek, mert bizony ez is benne van, máskülönben nem dolgozna másodállásban.

Én is úgy vagyok vele, hogy addig nem vállalunk második babát, amíg párom azt nem mondja, hogy anyagilag biztonságban érzi magát. Elég valószínű, hogy nekünk is tolni kell egy évet:( de inkább várunk. Kislányomra is 3 évet vártam, mire ő mondta, hogy most már próbálkozhatunk. Fontos, hogy ésszel gondolkozzon az ember, ne csak szívvel. De addig is használd ki az időt, amit első babáddal tölthetsz. A második baba már nem tud ennyi figyelmet kapni, mert ott lesz az első. Ezért úgy gondolom én, hogy mindent megpróbálok adni a babámnak.

Próbáld meg a pozitív oldalát megkeresni a várakozásnak. Ha úgy tűnik, hogy nem csak egy-két évet kell még tolnotok, akkor valószínű más is áll a háttérben. Hidd el, a férfiak ilyenkor jobban látják a helyzetet. Objektívebben tudnak gondolkodni ilyenkor.

Amíg picik a babák, és nem tudnak beszélni, addig legtöbb férfi nem tud mit kezdeni velük, és ez érthető. Ők egészen másképp élik meg az egész szülőséget ilyenkor még. Elkerülhetetlenül mi mélyebben benne vagyunk, hiszen bennünk fejlődtek, mi vagyunk otthon velük a nap 24 órájában, ha ők szülték volna őket, vagy ők lennének otthon velük, fordítva lenne.

Én kívánom, hogy minél előbb közös nevezőre tudjatok jutni és sikerüljenek az álmaitok.

Ha valódi a kérdésed, akkor talán segít a válaszom. Én ugyanis egy férj vagyok.

Nekünk "csak" egy manónk van, én vagyok, aki nagyon szeretne neki kistesót. De nem fog menni. Kisvárosban dolgozom, diplomásként (Tanítok.). A főnökasszonyom nagyon rendes, mert engedélyezett egy másodállást csúsztatva, a helyi lakásotthonban. (Régen nevelőotthonnak hívták.) A hétvégén pedig egy harmadik megbízásom van, még három évig kitart, ha bírom.

A fiam beteg, a családi pótlék emelt. Mégsem tudom őket eltartani, nagyon spórolnunk kell. Nagyon frusztráló. Ha nem mondom ki, akkor is.

Bár a párom mindent megtesz, hogy mindenben teljes értékűnek érezzem magam, a napok fénypontjai azok, mikor Boldi apázva félálomba a fejét a nyakamhoz dugja, el elkezd hortyogni. Szerintem a párod sem tud vele eleget lenni. És két gyerek mellett még inkább nem fog tudni.

Te biztosan jó feleség és anya vagy, (Az enyém angyal, néha zavar is a szárnyai suhogása) de a kinti világot maximum tompítani tudod, a párod harcait megvívni helyette nem. Adj egy kis időt magatoknak!

Legalábbis szerintem.

Annyira sajnálom. :( Remélem találtál olyan állást, amit szeretsz.

Kereső dobta ki a kérdésedet, mert mi is hasonló cipőben járunk.