14 hós kisfiamnak adhatok reggel kinder tejszeletet?

De ha most nem szoktatják rá h mit reggelizzen,késöbb mégugy se fog rendes ételt enni.olyat nem hallottam h öklendezik vki a kenyértöl.

A tejital arra elég h felébressze a gyomrot,és hamar éhes legyen utána.

Én se tudok addig reggelizni mig meg nem iszom a reggeli kávét/kakaot.

nézd lehet, hogy az édeset szereti. Próbálkozz péksüteménnyel-nem szoktál sütni? Teljes kiörlésű lisztből egy kicsike kalácsot vagy zabpehelyből kekszet és adhatnád a tejital mellé, édesítheted bármivel hatalmas a választék alternatív édesítőkből, amik természetesek és nem rongálják a fogakat. Vagy kásákat-köles, zab, tönkölypehely. Vagy gabonagolyó-ebből is van teljes kiörlésű liszttel, kevés cukorral.

A tejszelet egyébként nem önmagába rossz ötlet, mert tejszelet, de gondold végig, akkor a délelőttje szinte ez: tejital, tejszelet, joghurt. Én inkább hagynám a tejitalt, 8-kor valami péksütit, kását, és tízóraira vagy joghurtot vagy tejszeletet+ gyümölcs.

Egyébként én tudom nem úgy van, hogy mindent megeszik a gyerek, mert nálunk a kicsi soha nem éhes, múltkor hányás-hasmenéses vírus után könyörögtem egyen most már valamit, hát tejszelet vagy tejbedara közül választhattam, második nap uzsonnakor adtam fel, mert addig egy falatot nem vett a szájába, és végül vízben főztem neki vízbedarát valójában és abból viszont megevett egy nagy tányérral. Úgyhogy ez csak a nem túl kitartókra jellemző, megéhezik és eszik, az enyém inkább éhenhal, mert simán kihagyna napokat. És kihányja a kaját, ha mást sikerülne beletuszakolnom a szájába, mint amit ő kitalált.

Direkt hányja ki, kétségtelen. és mit csinálsz egy két évessel, ha nehezen belediktált falatokat kihányja? Belenyomod a fejét a hányadékába, hogy megtanulja, ételt nem pocsékolunk? Vagy mégis mit? Vagy tuszakolsz bele még, hogy hadd hányjon?

Egyébként meg tudod a kibicnek semmi nem drága és a partvonalról könnyű dumálni, ha egy gyerek nem szereti az édeset és az édességet és jól eszik, akkor az nem a te érdemed meg elveidnek köszönhető, hanem annak, hogy olyan típus. Az én nagyobbik fiammal semmi gond, soha nem kért csokit-pedig kapott volna, mert nincsenek ezirányú elveim. Mindent megeszik, bármit elé rakok, ott és akkor és annyit és azt, amit kap. Ő egyébként súlyos anyagcserezavarban szenved és fel sem veszi a dolgot, nála a diéta (amit sok százezer felnőtt nem tud tartani) a természetes étkezés. A dietetikus le van döbbenve a fegyelmezettségén és az étkezési szokásain.

Viszont a kicsit ha megfeszítem sem. Nála, ha netalán éhes, akkor is ennyit kér: csokit, kekszet maximum gabonagolyót. És iszonyú nehéz eltéríteni, rábeszélni, meggyőzni. Most három éves talán már azt mondhatom viszonylag jól eszik, de egy éves korától két éves koráig az összes étkezés úgy végződőtt, ha hajlandó volt valamit a szájába venni, hogy kihányta a végén. És volt kemény 10 kiló két évesen. Úgyhogy éhen nem halt, de mai napig elmehetne éhező gyerekeket bemutató filmbe, alanynak.