Szívesebben sétálok egyedül a babámmal mint más anyukákkal, furcsa ez?

Nem furcsa, mindenki más! Egyáltalán ne érezd cikinek! Én szeretek más anyukákkal sétálni, tapasztalatot cserélni, de ez mindenkinek a maga dolga.

Szerintem nem ciki. Csak arra figyelj, hogyha a kicsinek szüksége van társakra, akkor legyenek neki, akkor is, ha neked közben "el kell viselned" a többi mamát. Tehát játszótér, játszóház, torna...... Neki szüksége lesz a többi gyerekre, hogy megfelelően szocializálódjon

Szia!Szerintem se furcsa,én se vagyok azaz ismerkedős típus, és én se szeretek más anyukákkal babakocsit tologatni.Én jobban szeretek a párommal sétálni.Ez sajna ritka, úgyhogy igyekszem minden napra valami elintézni valót csinálni és úgy sétálgatunk a babóval.Mondjuk most a közelben most fog szülni a barátnőm, és vele szivesen sétálgatok,de vele másról is tudunk beszélgetni,mint a babákról. :)

Értem mire gondolsz. Én is hasonló beállitottságú vagyok, de azért nem jó mindig egyedül. Sétálni egyedül szeretek , mert a babám igényli a teljes odafigyelést ilyenkor :)

Szerintem egyáltalán nem ciki. Én nagyon ritkán megyek babakocsival valahová, a babám a teraszon szokott levegőzni. Megvannak azok az állandó ismerősök, akikkel tartjuk a kapcsolatod, de nem járunk el együtt sétálni. A nagyobb gyerekeim is így nőttek fel. Nem hiszem, hogy lemaradtak volna valamiről. A társaság még nekik nem fontos, még nem tudnak együtt játszani úgysem. Séta közben meg főleg...Óvónő vagyok. Még a 3 évesek sem játszanak együtt, csak egymás mellett.

Számomra is természetes volt, hogy egyedül sétálunk. Nincs a környéken ismerős anyuka (nemrég költöztünk), időzíteni sem tudom, hogy mikor megyünk sétálni. Az is zavar, hogy a babákon kívül nincs más téma. Ám a minap összefutottam egy anyukával, aki megjegyezte, hogy látják a többiekkel, hogy mindig egyedül sétálok. Ezek szerint a helyi babás anyukák körében téma lettem. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ez miatt csodabogárnak fognak nézni, de ezek szerint más is jár ebben a cipőben :)

Egyenlőre én is így vagyok mint te.De lehet,hogy nálam az a baj,hogy legtöbbször idegesen megyek haza egy társas sétából,mert mint nálad ugye mindenki okosabb,más babája ügyesebb és én mindig mindent "rosszul"csinálok(szerintem inkább másképp és csak nyelek),ezért inkább egyedül megyek,ha kikapcsolódni szeretnék.Persze ha nagyobb lesz én is szeretném társaságba vinni.Addigra ezek a gyakorlati dolgokkal való piszkálódások,mint pl.ki mit ad enni?ki használ bébikompot?ehet e 3 hónaposan töltött káposztát?Ki meddig szoptat(bár ez később is lehet vitakérdés)?stb.nem lesznek már olyan fontosak ill. támadhatóak.Addig is jó sétákat!9 hónapos kisfiú anyukája

Minden ember más. Én se vagyok az a könnyen ismerkedős típus. De nekem meg már elegem van abból, hogy a környékünkön nincs senki akivel tudnám tologatni a babámat. Bár most amit írtál még jobban elrettent attól, hogy vkivel is szóba álljak, mert az fog az agyamba kattogni, hogy biztos egyedül akar lenni az illető.