Már megint én stresszeltem túl a tegnapi napot, vagy tényleg a családom is hibás?

Már lassan nem hiszem el a családomnak köszönhetően hogy normális vagyok.Van egy 7 hónapos,és egy nemsokára két éves lányom.Nem egyszerű az életem velük,de mivel ti is anyukák vagytok,gondolom ezt legalább nektek nem kell magyaráznom. :-)

Alapjában van bennem egy feszültség,főleg ha valami ilyesmi nagy családi összeröffenés van,magában már azt nem tudom ez normális e?

Tegnap a nagyobbik lányom kint aludt babakocsiban az udvaron délben.Nagyon jó ha iloyenkor tud zavartalanul aludni legalább két őrát,különben nagyon nyűgös lesz,meg mellesleg nekem is jót tesz ha tudok szusszanni egy kicsit legalább az egyik fronton,és legalább ünnepekkor nyugodtam megebédelni.Először azon sokalatm be,hogy mindenki csak ugy ok nélkül ebáéd előtt járkált ki az udvarra,természetesen azon az ajtón ahol a lányom aludt a babakocsikban.(legalább 7en szaladgáltak ki-be,nem éppen halkan,néha kiabáltak is,és nem tulzok,legalább 2 percenként!!) Persze ilynekor nekem is fel kellett ugrálni,kiszaladni az udvarra,és tolni párt a kocsin,nehogy felébredjen a gyerek,pedig nem egyszer kértem őket szépen hogy ne futkossanak már ki annyit azon az ajtón.Mellesleg megjegyzem a házon még KÉT másik ajtó van ahol ki lehet menni az udvarra.Mindennek tetejébe még a nagybátyám autóján is megszólalt a riasztó közvetlenül a gyerek mellett.Sik ideg voltam,és persze mindenki láttam azt arc kifejezést hogy szerintük "idegbeteg pics@" vagyok.

Ennek következménye az volt hogy a gyerek fel is ébredt,sajnpos nem voltam elég gyors,és a nővérem meg az anyám hamarabb odaértek,elkezdtek neki gügyögni,meg kihuzni őt a kocsiból(ugy hogy be volt kötve,meg a könyöktámaszt sem kapcsolták ki).Ez végett a lányom kb.1 órát orditott.Amikor szóltam nekik hogy legközelebb ilyenkor inkább nekem szóljanak,mert én még vissza tudtam volna alatatni,anyám leorditotta a hajamat.Mire a gyerek végre megynyugodott volna,elkezdtem győzködni hogy menjünk ebédelni.Rá egy percre a nővérem kivitte az előszobába,és elkezdte neki mutogatni a sütiket meg a tortákat hogy milyen szépek...újabb hiszti következett.Egyébként karácsonykor az is megtörtén hogy egy órán keresztül altattam a babát,mire végre elaludt betoltam egy csendes szobába,és mindenkinek szóltam ne menjen be lehetőleg,mert ott alszik.Rá 5 percre beronygolt az unokatesóm,és felvágta a nagyvillanyt,baba persze neki az orditásnak,vissza sem aludt aztán már.

Aztán délután 5kor amikor mindkét gyerek elég nyűgös volt márvégre elindultunk haza,próbáltam összeszedni a 110 cuccunkat,nem is voltam a legnyugodtam,minden potyogott a kezemből,akkor meg anyám meg apám támadt nekem,hogy mit idegbajoskodok,és hogy miért vagdalkozoma gyerekkel!?! Nem vagdalkoztam senkivel,csak odamentem,felöltöztettem,nyugodtan,és mentem tovább a dolgomra.Estére olyan szinten hulla voltam,hogy az nem is igaz.Ja aztán meg bevágta a sógorom meg a nővérem,hogy akkor este még átjönnének inni egy kicsit,azt hittem a guta megüt,mondtam hogy bocsi de most ne.Gondolom ezen meg megsértődtek,de miért nem értik meg hogy a mi kicsi két szobás lakásunkat nem ilyen esti "bulikra"találták ki a két kicsivel,mindkét szobánkban alszik egy gyerek,ráadásul 9kor én is bealudtamés akármilyen csendben is van az ember minden behallatszik,mert nagyon pici a lakás. Bocsi ha hosszu lett,és zavaros :-)