Miért NEM egészséges az együtt alvás?

Nem tudom mi lehet egészségtelen.

A nagy 11hónapos koráig aludt velünk, most 21, és minden gond nélkül alszik a saját ágyában, teljesen egyedül.

A kicsi 2,5hónapos, velünk alszik, ő a kismacink.

Nyugodt jóalvó. Mellettem tanulja, hogyan kell egyedül elaludni(evés, büfi, hasra tevés)

Nappal a saját ágyában is minden gond nélkül elalszik, ha baj van tudja, hogy számíthat rám.

És nem zavarjuk apa alvását. Házaséletet is tudunk élni.

Ahogy éjjel nem kel egyszer sem, megy az ágyikójába a kicsi is.

Újfent második 14.20-as vagyok.

Igen, talán igaz, h hamar átaludta az éjszakát, de szerintem ez se volt véletlen. Tudatosan cselekedtem minden éjjel, h ez sikerüljön. Az első 6hét az katasztrófa volt, és ekkor hallottam az álometetésről. 2hós korára már este 9-től reggel 5-ig aludt. És igen, addig én is az ő szobájában aludtam, de külön ágyon. (Csak, h ne kelljen rohangálni.)

Ha tudod mit szeretnél elérni a gyerekednél, akkor abból nem szabad engedni, akárhogy is reagáljon rá a kicsi, és akkor előbb-utóbb rájön, h a szülőnek van igaza.

Azt nem mondom, hogy egészségtelen, mindenki úgy csinálja, ahogy a szülőknek, babának egyaránt jó.

Nálunk egy szobában, de külön ágyban aludt, ill. alszik mindkét gyerek.

A nagy 1,5 évesen került külön szobába.

Ha valami van, pl. fogzás, betegség, akkor alszanak velünk, de sokszor elelvás után még olyankor is átteszem a saját ágyukba.

A kiságyra kerekeket szereltettem, így éjszaka teljesen magam mellé húzom a most 1 éves fiamat. Melletem van, mégis külön. Amennyit ficánkol, se mi , sem ő nem tudna a nagy ágyban közöttünk aludni.

A 3 éves lányom dettó, képtelenség mellette meglenni, mert keresztbe fordul. (Nálunk) mindenki úgy piheni ki magát rendesen, ha a saját ágyában alszik.

(Vagyis nálunk azért lenne egészségtelen, mert én megzakkannék a kialvatlanságtól:) )

a mi babánk külön ágyban alszik, de velünk egy szobában. Az én érveim (anélkül, hogy az egyágybanalvást valaha is próbáltam volna):

- ha köztünk alszik, apával sosem tudunk összebújni, összeölelkezve elaludni, ágybafekvés után sutyorogni

- ha éjjel megébredek, wc-re megyek, forgolózok, állandóan azért aggódnék, nehogy felébredjen. Amúgy is rosszalvó

- a mi egyévesünk egy éjszaka alatt az egész kiságyat végigjárja álmában. Ha köztünk lenne egy negyedakkora helyen, mit csinálna? Pl. a kiságyban hol itt, hol ott van a feje. Ha a nagyágyban forgolózik, mindíg vissza kéne fordítani menetirányba (arra, amerre a mi fejünk van, különben ráterülhet a takaró és megfullad alatta)

- én a nagymamámmal aludtam (bár már nagyobb voltam, 3-4 éves) és NAGYON utáltam

- a férjednek is kell jusson belőled valami. Onnantól kezdve, hogy együtt lefeküdtetek, néha a pasas is bújik, mint egy kisbaba. Igazságtalannak tartom vele szemben, hogy elbarikádozom magam egy gyerekkel, nehogy abban a 20 percben, amit nem a gyerekkel vagyok, mert letettem aludni, akkor sem tudok csak a páromra koncentrálni.

Most ennyi jut eszembe.

Nem olvastam el a válaszokat de a leggyakoribb indok általában az, hogy nem tudod átszoktatni a helyére később.

Nos ezt cáfolom :)

Semmilyen problémánk nem volt vele. Csak azért raktuk külön, mert már mindenki kiszekált minket a világból, no meg egyre többször fordult keresztbe, hogy mindkettőnkhöz jusson "egy darabka baba".

Kiságy, szépen kifestett díszített szoba, saját maga közlekedhetett ki be. Nagy királylányos baldachin (lányom van) igazi kis tündérfészket készítettünk neki. Első naptól fogva simán alszik.

Tehát csak a körülményeket kell megteremteni és elvileg! nincs gond az átszoktatással.

Mellesleg hétvégente simán áttrappol hozzánk hajnalban és közénk bújik. :)