Szeretnék egy kis közvélemény kutatás csinálni. Külön szoba, vagy szülő mellett újszülött?

Mi azonnal külön szobába tettük a kiságyat. Elég hamar leszokott az éjszakai szopizásról. Addig nem volt akkora fáradság átmenni a másik szobába.

A babák a megszokásokhoz ragaszkodnak. Később nehezebb külön szobába szoktatni őket.

Erre szerintem nincs egyetlen jó megoldás. Van olyan barátnőm, akinek a kislánya újszülöttkorától a kiságyában szeret lenni, pedig nem "oda lett szoktatva": berakta és a pici csendben elbambulgatott. Másik barátnőm nagyobb lánya dettó, ő sem az a bújós fajta, nem kedvelte a ringatást sem. A kisebbik gyereke meg csak az anyja mellé bevackolva hajlandó aludni, egyedül üvölt mint a sakál. Az enyémek dettó ilyenek voltak.

Egyébként a cumi téma dettó ilyen: van baba, aki folyamatosan kiköpi, más barátnőm hiába tömködte a kicsi szájába. Én nem akartam cumit adni, de a nagyobb lányom végül betört engem.

Egyébként nálunk nem okozott gondot az együtt alvás, ez is változó hogy ki lehet-e rakni utána vagy sem. Nekem már nincs pici babám, a kisebb is iskolás, de a velem egy időben szült családokban azt látom, hogy nagyon vegyes a kép, és idővel a gyerek "akarata" döntött. Volt olyan 6 éves, aki még az anyjával tudott csak elaludni, pedig külön szobával készültek, az enyémek simán elalszanak külön pedig annó ügy aludtunk mint az egerek: aki ahol vackot csinált magának ott aludt, engem nem érdekelt csak este 10 és reggel 7 között csönd legyen.

Én a helyedben rábíznám a babára. Amint megszületik, improvizálj. Rakd be a kiságyba, ha elvan, akkor jó. Ha nem, akkor ne hagyd üvölteni, nem az újszülött kor az, amikor önállóságra kell nevelni. Ha igényli a bújást babusgasd inkább.

Hát nálunk úgy volt, hogy 6 hónapos koráig egy szobában aludtunk a lányunkkal de külön ágyban. Nekem így volt biztonságos, hogy a saját fülemmel hallgattam a kis szuszogását még alvás közben is.

Viszont 6 hónaposan már elég nagy ahhoz, hogy biztonsággal külön lehessen tenni. Akkor már jobb külön, mert ö sem ébred fel mindenre.

Ez az a kor, amikor még nehézségek nélkül viseli, észre sem veszi, ezt szokja meg. Ébredés szempontjából is jobb, mert ilyenkor már nem kell neki éjjel enni, ha fel is ébred, visszaalszik és téged is hagyni fog.

Szóval szerintem 6 hónapig együtt, utána külön.

De ahány ember annyi szokás, más módszer sem rosszabb, kinek mi válik be:)

Én a közös szobában való alvás híve vagyok. Nem a mi ágyunkban, a saját kiságyában, de közös szobában. Nem tudtam volna megtenni, hogy azt a pici kis csöppséget máris egy külön szobába rakjam egyedül. Majd 2 éves kora körül megpróbáljuk a külön szobát, de ha nem akarja, nem fogom erőltetni. Szerintem picinek igenis szüksége van arra, hogy lásson minket, és tudja, hogy ott vagyunk, nincs egyedül.

Persze nem ítélem el, aki külön szobába rakja, hisz ahányan vagyunk annyi féle képpen gondoljuk.

Együtt a szülővel külön ágyban!!!!

Az újszülöttet külön szobába tenni szerintem rideg tartás...nem akarok senkit megbántani, de elég neki az a trauma, hogy kijött, már nincs anyuci pocakjában, és még külön is tenni??neee

az én babám most 5,5 hónapos, velünk egy szobában alszik, de nem csinálok gondot, ha úgy van magunk mellé fektetem!

Sok ismerősöm nagyon rosszul járt a külön szobával, babájuk sokszor sírt, szerintem azért mert érezte, hogy egyedül van.

Az meg a másik hogy nagyon fárasztó átmászkálni....