Aki veszélyeztetett terhes volt, mikor mert vállalni újabb babát, vagyis mekkora volt akkor a nagyobb?

Ismerős anyuka 3-3 év különbséggel szült így. Mindegyik babával bent volt 2-3 hetet a kórházban.

Nem tudom mennyire viselheti meg ez a gyerekeket. Sztem nagyon vacak lehet nekik. Amikor a középsőm született a nagy az alatt a 4 nap alatt is teljes feszkóban volt, pedig minden nap bejöttek hozzám. Nem sírt, senkinek nem balhézott itthon, hogy hiányzom neki. De amikor hazaértem a picivel a kórházból 2 órát ült az ölemben és zokogott. 2 éves volt. Ez annyira bennem maradt.

De ez sztem szoktatás kérdése is. Ha elmagyarázzátok neki többször, már folyamatában, hogy miért kell majd menned, és egyébként sem csak hozzád van nagyon szoktatva a gyerek, akkor nem lesz gond. Nálunk az volt a baj, hogy csak velem és ringatva aludt korábban a nagylány.

Nem tudom mi volt a gondod, de nem biztos hogy a következő is problémás lesz.

Nekem 3 gyerekem van, mind3-nál barnáztam, elsőnél 2-3-szor 1 hétig, 1 hónap kórház, de ez 11 éve volt akkor még befektettek. A 2.-kal még rosszabb volt, 16. hétig barnáztam 2-3 hetente, otthon feküdtem, akkor a nagyobbik 2 éves volt. Otthon volt segitségem, a kicsi meg velem volt úgy hogy nem volt gond. A 3.-kal szintén a 15. hétig barnáztam de itt már kaptam Duphastont, annyit segitett hogy nem volt olyan erős a barnázás, de igy is rendszeresen volt. A két nagyobb már 7 és 10 éves volt itt. Hát itt már úgy voltam hogy vigyáztam azért, de csináltam a dolgom óvatosabban. Ami nehezebb volt a férjem megcsinálta, de a többit én. Lesz ami lesz, és nem volt semmi gond, azóta megszületett. Közben amnióm is volt. A terhesség másik felében már nem volt mondjuk problémám egyikkel sem. 9 hója született a picim, akkor a kisebbik lányom (7 éves) alig birta ki a 4 napot mig kórházban voltam, de mondjuk ő nagyon anyás.

veszélyeztetett terhes voltam, 18. héttől szigorú fekvés, hol kórházban, hol otthon (36. hétig véreztem, vetélés gyanúm volt, többször beindult idő előtt a szülés de sikerült visszatartani, hematómám volt, méhlepény leválásom amibe majdnem belehaltunk, és cukorbeteg lettem. 40 héten szültem :D)

most 1,5 éves a porontyom, megmondom őszintén rettegek egy újabb terhességtől. nagyon szeretnék kistesót, már akár holnap bevállalnám de most hordja ki a férjem!

nagyon rossz volt, végig rettegtem :(

úgy tervezzük (már ha biztos nem hordhatja ki férjem kistesót) hogy akkor vállaljuk csak be ha a nagy már el tudja látni magát minimálisan. tehát tud kenni magának egy szelet vajaskenyeret, nem kell megemelni, fel tud ülni a wcre, be tud mászni a kádba, stb. szerintem ez olyan 5 éves kora körül lesz.

1-2 éves babának nem tudod még megmagyarázni, hogy elmész pár napra, nincs még időérzéke, nem fogja fel, hogy 5 perc és 1 hét között mennyi különbség van és egy egy éves még magát a szavakat se nagyon érti. de ha van segítséget, meg tudod oldani, akkor hajrá :) azért nagy lelki károkat nem hiszem, hogy okoz, persze, nagyon rossz neki, hogy nincs anya de ha lesz egy kis játszó pajtása, csak kárpótolja :)