Vendégségben ki rohangál a babád után? Te vagy a háziak?

Nem, de ezt te csinálod.

ha nem rohangálsz utánna akkor majd az anyja fog.

Hozzánk is sokszor jönnek vendégek és egyböl elveszik a babám, és állandóan a vendégek kezében van. nem akarom öket megbántani és hagyom. de nem tudom nekik mikor sok.

Mi ha megyünk valahova,felváltva megy az "őrzés".

Hol én megyek utána,hol a háziak.Először persze ott játszik a szobába,de mikor megunja és mehetnékje van,valaki mindig megy utána.Ha új helyen vagyunk,akkor persze én vagyok az a személy.De ha pl. a mamáékhoz megyünk,akkor a mama vagy a papa megy utána.

Általában én rohangálok a saját gyerekem után, de ha a keresztanyja jelen van, akkor ő.

Mind1 hogy nála vagyunk vendégségben, vagy ő van nálunk akkor is.Ő nem hagyja hogy olyankor én szaladjak, ha megindulok akkor is rám szol, hogy most itt vagyok, te pihizzél. :)

Imádom!!

nálunk ez attól függ, kinél vagyunk. ha barátoknál, én megyek a lányommal, illetve utána, ha pedig közeli rokonnál, akkor ők szaladgálnak. legalább akkor én is leülhetek, ehetek rendesen, ők pedig babáznak.

ha csak kedves ismerőshöz megyünk, nyilván nem hagyom, hogy szétszedje a házat, és a háziak általában udvariasak, nem nagyon szólnak, hogy mihez lehet nyúlni, mihez nem. ezért jobb az, ha én felügyelem a ténykedését.

Ez nagyon érdekes, mert én mindig nagyon figyelek, ha máshol vagyunk, hogy ne csináljon szinte semmit a babám, alig bírok beszélgetni, mert folyton azt nézem, nem ront-e el valamit a lányom (2éves múlt). Itthon lazább vagyok vele, mert egyrészt bababiztos a lakás, meg amúgy is.

De jönnek hozzánk is néha vendégek, babával együtt, és elképedek, hogy mennyi mindent megengednek a szülők.

Pl nálunk van egy hatalmas terrárium, mellette a kanapé, ezért nálunk tilos ugrálni a kanapén, nehogy beleessen a gyerek az üvegbe -- és simán nekem kell rászólni más gyerekére, hogy ne ugráljon -- az ő anyja nem látja, hogy ott egy nagy dög akvárium???

Másik példa, amitől rosszul vagyok, hogy nálunk ha eszik a lányom, akkor le kell hogy üljön, nem engedem, hogy csokis kézzel mászkáljon ide-oda. Mégis tele van csokifolttal a kanapénk, és azt nem az én gyerekem csinálta, hanem a vendéggyerekek, és azért sem szólnak rájuk, hanem engedik hogy az én kanapémat összefogdossák.

Még tudnék ezer példát írni, csak nincs kedvem, mert ideges leszek. Túlságosan engedékenyek a szülők az én ismeretségi körömben. Én sem vagyok azért annyira szigorú, de szerintem ez nem szigorúság, hanem intelligencia, hogy nem engedem, hogy más kanapéját összecsokizza a gyerekem.