S. O. S! kérlek mert hamarosan világgá megyek? Mindenkinek jó babája van?

Szia!

Mintha én írtam volna le ezt az egészet,kis különbséggel.

Az én babám 5 és fél hós, morcosnak nem morcos hanem inkább állandóan mosolyog.Reggel felkelünk kicsit sétálok vele a lakásban aztán átöltöztetem,és belerakom a járókába.kb 15-20 percig eljátszik,aztán elkezd nyüglődni, majd ki kell venni, kis séta megint a lakásban aztán viszem a pihenőszékbe oda ahol végzem a dolgomat 15 perc és megint ki kell vennem, aztán játszószönyeg megint 15 -20 perc vagy csak 5 perc mikor milyen a kedve.És ez megy egész nap.2 óránként evés, éjszaka is.

Senkinél nem tudom otthagyni mert külföldön élünk és nincsenek itt nagyik vagy rokonok.Apa pedig este 5-ig dolgozik.Vannak itt barátaink , de ha már csak megfogják is sír, tehát nem valószínű, hogy ott tudnám esetleg néha hagyni.Egy nap 3X alszik kb fél órákat.

Én próbálok vele sokat úgy foglalkozni, hogy az ölembe van mondókákat mondok neki, tapsolunk , tornászunk így akár órákig is ellene.Rengeteg játékunk van és nem sokáig kötik le.Szerintem ők nagyon igénylik , hogy velük foglalkozzunk csak.

Nem vagy csődtömeg, ilyen temperamentumú a babád.Én édesanyámmal beszélgettem és azt mondja én is detto ilyen voltam kicsinek,próbáld meg te is kérdezd meg , hogy te és a párod milyen babák voltatok.

Az én kislányom kétemberes baba ezt így mondják.

Próbálj meg nyugodt maradni és közös kis játszásokat kitalálni vele szerintem nagyon fogja értékelni és jobban ellesz.Nekem eddig ez vált be a legjobban.

Fel a fejjel nem vagy te rossz anya.Én már várom , hogy tudjon ülni és akkor talán jobban ellesz.Gondolj arra , hogy inkább ilyen babánk legyen minthogy ne adj isten betegek legyenek.

Kitartás együtt érzek veled!!!

Szia!

Először is, nem vagy csődtömeg! Nem tudom, mi lehet az oka, de az én babámmal is ilyen idősen volt a legnehezebb, és ha visszaolvasol, a legtöbb itt panaszkodó kiborult édesanyának ennyi idős a babája. Nem vagyok pszichológus, de szerintem az lehet az (egyik) baj, hogy ezek a babák már nem csak esznek-alszanak, hanem akarnak valamit, de még rettentően tehetetlenek, az esetek többségében megfordulni sem tudnak maguktól. Ahogy fejlődik a mozgásban, egyre kevésbé lesz sírós, el tudja majd foglalni magát.

Szerintem jól teszed, hogy hordozod, a Suttogó meg (nem akarok bántani senkit) egy szemét. Persze, majd elolvasod, és attól tökéletes lesz a babád, mert mindet ugyanúgy kell idomítani... Hogyne. Ha elfogadod, hogy egyik baba ilyen, a másik olyan, hogy a Tied nyűgösebb, és nem azért, mert rosszul neveled, hanem mert így született, az már fél siker. És az is nagy segítség, hogy ott a nagyi, és néha le tudod adni egy fél órára.

Meg szerintem az sem tesz jót, hogy itt a tél vége. Már tiniként megfigyeltem, hogy február végére fogynak ki a tartalékaink, akkor fárad le mindenki végleg, elegünk van a hidegből, a sötétből, mindent negatívan látunk... Jön a tavasz, és Ti is fel fogtok vidulni. Tegnap én is sírtam. :)

Szóval, hajrá, nem vagy rossz anya, hamarosan már kúszni-mászni fog a baba, és hidd el, sokkal-sokkal kevesebbet fog sírni!

szia, mintha az én kislányom at írtad volna le anno. ő már 2 éves múlt 2 hónappal, és semmi "tünete" nem maradt fenn. :)

egyébként én már tudom, hogy az ő baja az volt, hogy ami más babát kielégített, vagyis a játszószőnyeg me ga csörhők nézegetése órákig, az őt nem, és az oka az, hogy a mai napig is iszonyú aktív, érdeklődő, kíváncsi kislány, az átlagon felüli módon, és az értelmi képességei magasabbak, zárójelben, emiatt kiskorában sok új inger kellett neki, amit iszonyú neház és megterhelő volt biztosítani,sokat kellett cipelni, állandóan szórakoztatni, ő is sokat ébredt éjjel, 7-8 hós koártól, amikor megindult a fogzás, meg még többet. 21 hónaposan aludta át az éjjelt, és 16 hónapos korától volt el magában, ha muszáj volt. mindig türelmes voltam vele, mindig kapott éjjel cicit, valahogy tudtam, hogy ezt majd kinövi, persze voltak elkeseredett pillanataim nekem is. jelen pillanatban egy tündéri aranyos, empatikus, okos, dackorszakhoz képest nagyon szófogadó kislány, akivel nagyon jó a kapcsolatom. de nagyon sok türelem kellett hozzá és megértés, meg foglalkozás.

szóval, nem a te hibád, ő egyszerűen ilyen, ezt fogadd el, és akkor mindkettőtöknek könnyebb lesz. türelem, következetesség, sok sok szeretet meg fogja hozni a gyümölcsét. :)