Hiszti vagy szeparációs félelem?
hogyan kezeljem a helyzetet?6 hós kicsikém, és ha nem vagyok mellette vísít.nem elég, ha lát, ott kell lennem hogy hozzám tudjon érni.
próbáltam hogy hagyom kicsit sírni, de hát 3perc után úgy belelovallja magát, hogy utána még a kezemben is percekig hüppög.de így nem jutok egyről a kettőre, még wc-re se.
ti mit csináltok?
nem akarom magammal hurcolni, mert már próbál mászni és a konyhába pl. taposó van, ha átfordúl koppan a feje.
Csak szereti az anyukáját, próbáld úgy végezni a dolgodat, hogy lásson is, ha erre van lehetőség. A hiszti nem ilyen, a szeparációs félelem meg... úgy látom, divatos dolog lett ilyen kifejezéseket használni, ahelyett, hogy megpróbálnánk a másik fejével gondolkodni egy picit.
Nem kell még a wc-re is magaddal vinned, de pl. a konyhába bejárathatsz egy járókát, meg ilyesmik. Anyu mai napig meséli, hogy mikor már tudtam mászni, akkor kimásztam hozzá a konyhába.
Ezt olvasd el, van valami kutatónő aki egy délamerikai törzsnél egész érdekes dolgokat tapasztalt a babázzással kapcsolatban.
Szia!
nekem fiam van 7hónapos,de ugyan ez,kb 5.5 hós volt mikor nagyon megváltozott,egyfolytában cicizni szeretett volna éjjel,el sem akarta engedni-pedig csak rágcsálta,nekem meg már folyt a könnyem.(ekkor éreztem,hogy rájött külön lények vagyunk)aztán azt mondtam ez így nem jó.Nekem rengeteget felkel éjjel,olyankor kap egy kis vizet.Nappal nem akar nélkülem aludni,lehet én rontom el,de két nap nem alvása után feladtam.2teljes napot nem aludt napközben ,küszködtem vele egész éjjel,mert egyfolytában felkelt mert már annyira fáradt volt,aztán úgy döntöttem,mivel az én fiam egész nap meg nem áll-6hónaposan felállt és már úgy megy 4kézláb,hogy szaladgálok utána,így inkább együtt pihenünk.Nekem az etetőszékben elvan amikor a konyhában vagyok,tettem rá neki játékokat(hozzá kötöztem,mert egyfolytában ledobálja:))
És egy darabig elvagyunk benne,ha unja kiveszem és a szobában játszunk.Az enyém is sír a kiságyban ha valamiért pl wc beteszem,ráadásul állva sír,ne tudd meg milyen mikor áll és ordít,folyik a nagy könnycsepp..megzabálom,de én ki is veszem.egész nap vele játszok,jóformán csak este van időm takarítani.De már megszoktam és bízom benne,meg hát látszik is a fejlődésén,hogy a sok törődés meghálálja önmagát.Én most is azt mondom,igen fárasztó egész nap a babával foglalkozni,sokszor könnyebb lenne ha ellenne-ráadásul nekem még a nappali alvás ideje sem szabad,de én így is látom ,hogy mennyire gyönyörűen fejlődik és örülök neki.Nekem nincs szívem sirattatni,hagyom hagy fedezze fel a világot.Nem korlátozom le a kisággyal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!