Hogyan lehet túlélni egy szülőnek babája elvesztését?

Szia!

Nálam ugyanez volt, csak a 38. héten. Nem lehet jótanácsot adni. Nekem is minden nap többször összeszorul a szívem, mikor eszembe jut, hogy nemcsak egy kis tündér, hanem egy pont ilyen másik manóm is lehetne. Mi úgy néz ki pereljük a kórházat, mert úgy gondolom, orvosi mulasztás volt az oka. Bármilyen szarul hangzik, de ez ad egy kis erőt. Azóta kevésbé van lelkiismeretfurdalásom. Nincs gyógymód. Remélem az idó majd gyógyít. :-( Néha arra gondolok, hogy mi lett volna, ha mindketten meghalnak. Ilyenkor mindig mégjobban szeretem az életbenmaradt kisbabámat, és hálát adok az Istennek, hogy őt meghagyta. :-)

Nagyon sajnálom ,ami veled történt!

Én még nem éltem ilyet át, szerencsére, de szörnyű lehet, nem is tudom elképzelni, mit élhetsz át. Az ember életében szerintem az a legrossazbb, ha a gyermekét veszti el. De gondolj arra, hogy annak a pici babának azért állt le a szive, mert beteg volt, vagy valami oka biztosan volt, vagy ha nem , lett volna, és ha megszületett volna, akkor talán örök életében beteg lett volna, vagy ki tudja. Örülj annak, hogy a másik kisbabád egészséges, és most ő a legfontosabb.

Biztosan mig élsz, benned lesz ez a gyász, de hiddel, ahogy telnek az évek, halványodik az emlék.

Szia!

Hát veszítettem el már én is olyan embert aki nagyon fontos volt a számomra,nagyon szerettem.Tavaly apukám halálos ágya mellett csináltam meg a terhességi tesztet,de már nem tudtam neki elmondani az unokája jöttének hírét.

De az,amikor valaki a gyerekét veszíti el,talán a legkegyetlenebb legszörnyűbb.Persze,hogy nem pótolja Őt a másik,vigasz lehet,szereted természetesen,de egy meghalt gyereket nem lehet pótolni,mint ahogy senkit sem.Szerintem gyászold meg Őt nyugodtan,lelkiismeretfurdalás nélkül,ne törődj azzal amit mások mondanak.Nem szereted attól még kevésbé az életben maradt gyerekedet,ha fáj a másik elvesztése.

Látogass el erre az oldalra,ha gondolod,hátha tudnak neked segíteni a gyász feldolgozásában sorstársak: [link]

Nagyon sajnálom ami veletek történt.

remélem segíthettem.

Nagyon sajnálom, ami Veletek történt. El is sírtam magam ahogyan olvastam a soraidat. Én ugyan nem vesztettem el babámat, de az unokanővérem igen. Neki is baj volt a pici szivével, de ő túlélte a szülést és 3 hónaposan halt meg. Majdnem belebolondult. Ezt igazán csak az tudja felfogni, megérteni, akivel történt hasonló.Tudom, nehéz most ezt elhinni, de idővel enyhül a fájdalom. Azonban mindig hiányozni fog. ( ezt az unokatesómtól hallottam). És igen, mot úgy ahogyan írtad "túlélni" próbáld, kell, hiszen a kis drágád is azt akarná, hogy vigyázz a kistestvérére! Sajnos nem tudok Neked én sem jobbat mondani, pedig nagyon szeretnék segíteni rajtad. Szerintem próbáld meg minél jobban kibeszélni magadból a fájdlmat, ne tartsd vissza! Gondolj arra, hogy Ő vigyáz rátok!

Remélem hamar enyhűl a fajdalmad!

Gyűlik a könny a szemembe...Én is ikrekkel voltam várandós 2007-ben,de nem tudtam róla,mert kétpetéjűek voltak,és az egyik még leért a méhembe,de a másik kis Drágám már nem volt fürge,és a vezetőbe ágyazódott.Megjött a mensim normálisan 4 hétnél,6 hét 6 naposan bevéreztem,akkor tudtuk meg,hogy babát várok,mert a teszt már egyértelműen kimutatta,valamint álmos voltam,ingerült,és duzzadtak a melleim...8 hetesen tényleg szörnyű kínok között a méhen belüli kisbabám feladta a harcot,az orvosok szerint azért,mert befelé folyamatosan véreztem,és nem kapott elég tápanyagot.Szabályos fájásaim voltak,és roh@dt nagy tortúrán mentünk keresztül aminek 3 zárójelentés lett a vége 12 óra alatt:Terhes,Elvetélt,Nem terhes,és egy negyedik,miután már kikapartak.Majd csak nem múltak a tünetek,a tesztem pozitív lett,és 10 hetes és 5 naposan rosszul lettem,akkor csinált 4 doki egy 28 perces hüvelyi UH-t,amikor a 4.megtalálta a 2.ik babámat méhen kívül.Azonnali nagy műtét,2,5 órás,1,5 liter vért szívtak le a hasüregemből,azt mondták,hogy mákom volt,mert ennél kevesebbe is belehaltak már,és ma már "csak" egy 32 cm-es vágás emlékeztet a babáimra.:(

A gyógyír a lelkemnek most talán az,hogyha minden igaz,akkor egy kb.6 hetes picikét hordok a szívem alatt...

Őszinte részvétem a kisbabád miatt,a belinkelt honlapról én is hallottam(angyalok szülei),sztem érdemes felkeresni.

Nekem még az segített,hogy volt is kinek,de kibeszélhettem magamat,mert mindenki meghallgatott,rendes volt.

Szeresd a kisbabádat,gyászold meg az elveszített testvért,és hidd el könnyebb lesz.Kitartás!!

Elza