El tudom vetetni a nővéremtől a gyerekét?

Hát, kedves utolsó, így késve, de válaszolok.

Voltak fejlemények. Rettenetesek.

Miután nekiszegesztem a terveimet, először letámadott, hogy ő a testvérem, miért nem őt védem.

Utánna két hétig maga volt az álommami.

Egyik éjjel arra ébredtem, hogy üvölt a keresztfiam. Először nem figyeltem, hiszen arra gondoltam, tápszert készít neki, de a sírás, jó egy órája tartott.

Megszólalt a vészcsengőm, átmentem. Teljes sötétség fogadott (a sógorom éjszakás volt), a kisfiú leizzadva ordított a kiságyban, sehol senki más. Gyorsan csináltam tápszert, odaadtam neki.

Az ebédlőasztalon két levél volt, az egyiken a nevem. Elolvastam.

Ez volt a szövege:

"Győztél. Remélem most k.ra örülsz, te r.ohadék. Neked adom a fiam, úgyis erre ment ki a játék.

Jól átb..tad a fejem, azt hazudtad, hogy jó dolog egy kiskölyök, de ez h..lyeség.

Hogy fordulnátok föl mind. Én elhúztam, te meg kapsz egy fiúgyereket. Ezt akartad nem?"

Kerestük a rendőrséggel, bement valahol a kapitányságra és kijelentette, hogy jól van, köszöni, és lemondott a gyerekről. Hogy hogyan azt nem tudom.

Fogalmam sincs, mit fogok majd a gyereknek mondani, ha felnő.

A sógorom mellette marad, bár lehet, nem is övé a gyerek, csak kellett a nővéremnek egy balek. Valami hasonló állt az ő levelében.