Mikor kezdted el annyira szeretni a babád, hogy mindent és mindenkit feladtál volna érte?
Én sajnos későn, szülés után mély depresszióba estem, majd' 6 hónap kellett hozzá, hogy kilábaljak belőle, nem is ment orvosi segítség nélkül.
Az a bizonyos olthatatlan szerelem kb. 3 hónapos korára alakult ki, amikor minden rezdülését éreztem már.
Mennyi idős most a picid, kedves kérdező?
Az én fiam Karácsonykor volt 1 éves.
Nekem kicsit furcsa hullámvölgyek vannak.
Tervezett rögtön sikerült, amiről mindenki lehurrogott, hogy nincs is csalódni fogok, mert az egészséges pároknak is fél-egy év stbstbstb. Amikor meghallottam a 7. héten, hogy dobog a szíve sírógörcsöt kaptam a boldogságtól.
Nagyon nehéz volt a terhességem tényleg teher a 3. harmad. Az első 18 hetet végighánytam ennyit a reggeli rosszullétekről amik nálam 24 órásak voltak. A végén meg már annyira túl akartam lenni mindenen, hogy "babaűzőt" kértem a nővértől. (kórházban voltam)
Amikor megszületett, majd hazahoztuk akkor egy percre nem akartam kiengedni a kezemből és jött a kánaán.
3. héten a pokol de olyan szinten, hogy a babával együtt sírtam. 5 hónapos koráig teljesen kivoltam, súlyos depresszió, szintén orvosi segítség.
Utána viszonylag jó volt. Akkor bőgtem még amikor először kimondta, hogy mama. Egyenesen rám nézve :) épp ebédeltünk.
Most...amióta beszél imádom...végre ténylegesen megértjük egymást :D Sokkal könnyebb. Viszont néha ki tudnám tekerni a nyakát a sok hiszti miatt :) De amint rámosolyog az emberre, odabújik, az valami csoda.
Nekem is elég hullámvölgyes volt idáig az út. Mikor megtudtam hogy terhes vagyok, nem nagyon örültem. Nem várt baba. Sem a hely, sem az időpont nem volt megfelelő:(! De mikor a 13 heti ultrahangon megláttam beleszerettem.
A terhességem végig imádtam, szerettem a még meg nem született babóm is, de féltem is.
Mikor megszületett a kórházi napok alatt az egészet visszacsináltam volna:( mert az egész bimbim kisebesedett, nem birtam szoptatni, ő meg csak sirt és sirt:(! A kórházba is annyira erőltették a szoptatást...de nem birtam:(! Mikor hazaértünk az volt az első hogy bimbóvédőt vegyek. Megint szerettem:)
Aztán fél hétre hogy hazajöttünk anyósom (a sok eszével) áthozott székelykápit, abból sikerült befalnom, és még vagy 2 napig azt ettem...Hát gondolhatjátok, az éjszakáink kellemesek voltak!:(
Aztán egyre fogyott a tejem, a gyerek sirt mert állandóan éhes volt, egyfolytában rajtam "lógott", terhesnek éreztem az egészet. Én is depis lettem, de szerencsére hamar kijöttem belőle.
Most 2 és fél hónapos, egy hónapja érzem ezt az irdatlan szeretet, szerelmet a fiam iránt. Annyit tutujgatom, simogatom, fogom, hogy a páromhoz furcsa hozzáérni, hogy milyen "nagy" és massziv:))!
Várom még a válaszaitok!:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!