Van "sorrend"? Mi a normális? Hogy csináljátok?

Nem tudom máshogy megfogalmazni a kérdést, remélem érthető leszek. Szóval a gyerekek és a férj- most akkor ki kell legyen az első? Tudom, mindegyik fontos, sőt ugyanolyan fontosnak kell legyen az hiszem, mégis mindig a férj az (legalábbis nálunk) aki a "második" a gyerekek után. Kaja persze van, beszélgetünk is (az lehetne több), de ölelés, törődés (és nem rajta levezetni a feszkót sokszor) és főleg szex, hát az ha marad erő, csak akkor. Pedig fontos lenne az is.

Csak én érzem úgy hogy nem tudok mindenkinek megadni mindent, amit szeretnék és szerintem megérdemel? Próbálok én, de estére már az erőm, hát....

A két éves lányom pl most (remélem már csak) volt beteg, mindig kézben lett volna, és mellette a 4 hós ikerfiaim, akik szintén engem akarnak, apánál is sokszor csak sírnak, ha átveszem őket, semmi bajuk. Amúgy jó babák, de ha dilisek, akkor csak én kellek, és persze hogy egyszerre azok. Ilyenkor apát nem tudom "kiszolgálni", enni adni, stb, nem tudunk együtt enni, együtt lenni, mert őt meg bántja, néha idegesíti hogy vele nincsenek el a gyerekek ha bajuk vanm inkább elvonul. Nagyon szeretem a férjem, meg akarok neki adni mindent (meg a gyerekeknek is) csak úgy érzem nem megy. Értitek?