Valamikor vagytok úgy hogy nincs kedvetek a babával foglalkozni mert fáradtak vagytok? Ilyenkor olyan rosszul érzem magam, mert imádom a kislányomat.

Én annak örülök, ha néha valaki egy fél órára felvált. (mint pl. most a nagypapa.)

Ritka az ilyen, így meg kell becsülnöm.

Van. Ha lehet ilyenkor átviszem anyósomhoz Ő elvan vele én meg hazajövök pihenek vagy vásárolok és jobb lesz a kedvem.

Inkább két óra mamával úgy hogy jókedvü és én is az leszek minthogy kiidegeljem magam.

Ha nem lenne mama.... sok sok sok türelem egyébként akkor sétálni szoktunk menni a friss levegő jót szokott tenni.

Igen, néha alig várom, hogy hazaérjen az apukája, és kicsit lefoglalja, én meg tudjak tanulni, mosogatni, vagy bármi mást csinálni. Vagy ha éjjel ő kel fel hozzá, és visszaaltatja. Én is rosszul érzem magam ettől, mert odáig vagyok a fiamért, de nagyon jól tud esni néhány szabad perc.

A múlt héten pl. egyedül mentem el este a boltba (a kicsi náthás volt, és nem akartam hosszabb időre kivinni), kb 3/4 órát voltam oda. Nagyon sűrűn esett a hó, és csupa fehér volt minden. Minden ablakban karácsonyi világítás, szakadó hóesés... Hát teljesen feltöltődtem! Annyira jól esett a séta, gyönyörű táj, kellemes idő! Ahogy hazaértem, mindjárt másképp láttam mindent!

Szerintem mindannyiunknak kell néhány szabad perc, és ettől függetlenül nem vagyunk rossz, mihaszna anyák, igenis imádjuk a gyerekeinket, de nekik is jobb, ha az anyukájuk nyugodt, és fel van töltődve!

hányszor volt ilyen a 2 év alatt....ráadásul sokáig nem aludt jól. szóval én sem tudtam pihenni. segítségem meg nincs sneki. a férjem dolgozik reggeltől estig. volt úgy tavaly télen, hogy számoltam szinte a perceket, mikor jön már haza. nem is azért hogy leváltson, de hogy legalább ne egyedül legyek vele. muszáj volt mindig erőt venni magamon. ha nagyon fáradt voltam, akkor az egyik alvását vele aludtam.

szóval, igen, volt. :))))