Igy a helyembe bevállalnátok egy második babót?

Óóóóó,még csak most jön a java....Mikor ilyen idős volt a babám,én se tudtam miről "panaszkodnak"nagyobb babák anyukái.Ma már értem :)

Szerintem várj egy pár hónapot ezzel a döntéssel..

Nálunk 21 hónap a korkülönbség. Csak erős idegzetű és fizikumú embereknek ajánlom. Én sokszor kiborulok, mert segítségem nincs.

Nem bántam meg, ne érts félre, én a korom miatt nem is nagyon akartam tovább várni.

Te még fiatal vagy, én a helyedben biztos várnék. Nem is a körülmények miatt, hanem először tapasztald meg, milyen egy gyerekkel az élet. Kívánom, hogy jó baba legyen, de mi van akkor, ha vele is éjszakáznod kell, aztán meg ott lesz a pici is. Emelgetni pocakosan, aztán két gyereket pelenkázni, öltöztetni, idegileg bírni, ha egyszerre ordítanak.

Persze sok szépség is van benne, és később nálunk is biztos nyugisabb lesz a helyzet, de jelen pillanatban én inkább mindenkit lebeszélnék a kicsi korkülönbségről.

A legideálisabb a kicsi korkülönbség, mindig ezt mondják! Csak mikor a második megszületik a nagyobb gyerek sok törődést igényel, tanítani kell járni, kinyílik előtte a világ.

1 hónapos gyermekemnél nem tudtam, milyen az, ha szoptatás közben kell a nagynak pisilnie, vagy éhes, vagy mutatni kell valamit, mert fontos. Sokkal több energiát igényel két kicsi gyerek! Nem tudni, a nagy hogy áll a fogzással (nálunk pl 11 hónaposan bújt ki az első fog), vagy átalussza-e már az éjszakát.

Még az egy éves is kicsike, nemhogy mellé még egy újszülött! Ha emellé még költözködni és átalakítani is szeretnél, na az már igazi kihívás!

Még csak most kezdődik majd a JAVA:)

Még csak 1 hónapos a picid,még csak eszik alszik,nincs

más dolgod vele.Szerintem néhány hónap múlva térjetek vissza a tesó kérdésre.Ezt nem az anyagiak miatt,ház,kisszoba,nagyszoba miatt,hanem előbb élvezzétek és érezzétek milyen is a CSALÁD,bele kell rázódni anya-apa szerepbe,megváltozik az életetek minden szinten,még ezt meg sem ízleltétek igazán.

Több aggódás,izgulás,álmatlan éjszakák,elérzékenyülések,veszekedések,aztán összebújások,monoton hétköznapok,gyerek sírás órákon át,tehetlenség,fáratság,szaros pelenkák,vidám kacagások,gögicsélések,nincs idő egymásra,szomorúság,minden a gyerek körül forog,boldogság...............stb,stb,stb. Egyik pillanatról a másikra más és más érzés jön elő benned,vagy más teendő van,mint amit elterveztél.

Ez még mind csak most fog következni:)

De természetesen csak rajtatok múlik mikor szeretnétek tesót,szerintem mint már írtam nem az anyagiakon múlik,de azért 2.gyereknél már az sem egy utolsó szempont.

Akárhogyan is döntötök sok sikert és boldogságot!

Próbáld meg az első évet úgy, hogy csak ő van. Ha azt ép ésszel túlélted jöhet a következő. :D Nálunk nagyjából így volt. 19 hónap van köztük.

Mióta megszületett a kicsi érdekes módon már nem etetem a nagyot és így is megy neki, meg sok minden pozitív irányban változott. Az első év "pokol" volt a naggyal, de még így is azt mondtuk, hogy kezdjük egyből elölről, mert kicsi korkülönbséget akartunk.