Mi a jó megoldás ebben az esetben?

Nekem ez sok volna, de én én vagyok. Nálunk a 2,5 évest is durván felpörgetik sajnos úgy, hogy ha elmentek kínlódunk vele, de ő már nagyobb, így ezen túl is lendülünk, ez egy ilyen nap olyankor. De kicsinél ebből nem engedek. Amíg pici volt is ugyanez ment, most a másodikkal is, így nálunk altatás után jön bárki is, ebből nem engedek, mert nálunk nemhogy 10 percet aludt a 2 hónapos, hanem simán estig nem aludt és kínlódott egy-egy ilyen után pörögve. Most a második is ilyen, ő most 7 hónapos. De a mai napig így van kialakítva, ha jönnek, akkor az ebéd utáni alvásuk után jön bárki is, addig csendes pihenő és pont. Nyilván ez nehezebb, ha 5-6 óra az út oda, itt 3 "csak". Ezt ti érzitek ebből a szempontból, hogy mi is lehetne jó megoldás. Ha nektek nagyon fontos és jó a kapcsolat és kell ez, akkor valahogy átalakítani ezt, ha picit álmos szépen elvonulni lecsendesedni, vagy ők menjenek el addig sétálni, hogy csend legyen a házba, akármi. Kialakítani valamit erre.

10-es, Ugyanígy nőttem fel, sajnos. Minden nap napi 5-6 vendég volt, volt hogy hétvégén már 7-kor és még este 8-kor ott voltak, tesók, unokatesók, jöttek be csengetés nélkül, nem lehetett tanulni, mert jöttek utánam, pihenni, wc-n kopogtak, ebédelni nyugiba, semmit, anyám lételeme volt. Ha nem voltunk otthon meg hívogattak. Ha nem jöttek 3-4 órán át, már anyám cipelt minket hozzájuk. :D 18 évesen elköltöztem, szinte menekültem ez elől, mert soha nem értette meg, hogy ez így nem magánélet már, életem legjobb döntése volt így 30+ is így látom. De ez már a másik véglet és off. :D