Mióta megszületett a babátok romlott meg kapcsolat valamelyik rokonnal (szülő, anyós, sógornő)? És mi volt az oka?

Talán a tesómmal, bár igazából nem nevezném megromlásnak, inkább csalódottságnak. Ő lett a kisfiam keresztanyja és kezdetben lelkes is volt. Rendszeresen jött, látogatta, foglalkozott vele. Kb. fél éves kora után kezdett elmaradozni. Egy városban élünk, kb. fél órányira és fél éve már nem volt annyi ideje, hogy meglátogassa a kicsit. Nemrég volt a második szülinapja, arra se jött el. Persze megértem, hogy ő is elfoglalt, de azért csalódott vagyok egy kicsit. Bár lehet, hogy az én elvárásaim túl nagyok...

Igen, anyósommal. A baba születése után a férjem volt itthon velünk, de anyósom átjárt hozzánk segíteni, főzni, takarítani. Szinte egész nap itt volt, minden nap, nem értette meg, hogy szeretnénk kicsit magunk lenni, a férjemmel hármasban, hogy átéljük a családdá válás első pillanatait. Anyósom folyamatosan duzzogott, csapkodta az ajtókat, már mindent kitalált, csak hogy fontosnak érezze magát, súrolt, sikált, pedig én a szülés előtt puccba vágtam a házat, ő mégis úgy viselkedett nálunk, mint valami cseléd. Ezen kívül szidta a mosóporomat, mert ennek ennyi meg ennyi kilója, meg nem jó a folttisztítóm, meg stb. Elegem lett belőle. De a férjemnek is. Érződött a feszültség, meg a folyamatos sértődések, végül a férjem volt az, aki megmondta neki, hogy ne jöjjön. Persze sértődés, duzzogás megint, hogy ő csak segíteni akart.. Azóta rendeződtek a dolgok. Egy darabig még utána is kulccsal jöt be hozzánk, de már sikerült leszoktatni erről. A mi otthonunk mégiscsak a miénk, nem?

Szia! Szerencsére nem, minden jobb lett. A baba születése előtt a kedvesem és az anyukám nem igazán jöttek ki, most pedig elég jól elviselik egymást...:)

Anyósommal. Addig sem volt tökéletes a kapcsolatunk, de azóta csak romlott. Miért? Ő úgy képzelte, hogy először is a nyakunkra költözik vagy két hétre, mikor hazamentünk a kórházból. Mivel elhajtottam, behisztizett, és azóta ez csak durvult. Azt hitte, hogy majd Ő fog mindenre "megtanítani", Ő fog tudálékosan ott ugrálni körülöttem, és osztani, mert hát ugye Ő "felnevelt két gyereket, mindent csak jobban tudhat nálam". Folyamatosan keresi az olyan szitukat, sőt, maga teremti őket, amikben ha csak egy kis esély is van arra, de hogy bebizonyíthassa, hogy Ő valmait jobban tud. Na, eddig egyenlőre csak beégett. Hozzáteszem, Ő, a tapasztalt, 4 hónaposan paprikás csirkével akarta etetni a gyerekem, 9 hónaposan tehéntejet akart adni neki, kb. 10 hónapos korában a kólájából kínálta (az volt a kezében), és csokival próbálta tömni, mindezt pusztán azért, hogy az Én gyerekem jobban szeresse Őt. Beteg, nem? Nem normális.... velem versenyez az Én gyerekem szeretetéért, plusz betegesen féltékeny az Anyámra. Nagyon gáz.

Sógornőmmel, mert közben nekik is született gyermekük és folyamatos versengést érzek vele.

Sógornőmmel és a férjével teljesen megromlott,meg az Anyósommal is olyan semmilyen lett a viszony.A Sógornőm kihasznált,aztán amikor már nem kellettem neki,akkor dobott.Anyósom meg soha nem foglalkozik az unokájával,nem látogatja,csak akkor látja,ha mi visszük.Életébe még egyszer nem etette meg,nem pelenkázta.Amikor látja,akkor annyi hogy így de aranyos,úgy de aranyos,és neki ez az unoka-nagyszülő kapcsolat.Még szerencse,hogy Anyukám nem ilyen.

Anyósommal! De még a baba születése előtt. Egész pontosan akkor, amikor megtudta, hogy terhes vagyok! Nem örült az unokájának (első, és egy jó darabig egyetlen unokája, merthogy csak egy fia van, én pedig nem szeretnék kis korkülönbséget), mert nem vagyunk összeházasodva. Jobban érdekelte, hogy a faluban mit fognak szólni a szomszédok, hogy házasság nélkül jön a gyerek. Az egész terhességem alatt végig érdektelen maradt! Nem újságolta senkinek, hogy nagymama lesz, még a rokonaik is innen onnan másodkézből értesültek. Szerintem ez inkább szégyellni való, de mindegy! Azóta én nem kérek belőle, nem tudom, és nem is akarom neki megbocsájtani, hogy így viselkedett.

Tesóm és feleségétől várnék nagyobb lelkességet.....2 utcával lakunk arrébb, már 5 hónapja nem jöttek hozzánk babázni, csak délben látják kb 5 percre anyáméknál, és ez nekik ezek szerint elég, nem fogják meg a picit, nem simogatják, csak a szokásos etyepetye, jaj de cuki vagy és aranyos....nem szeretgetik, pedig őket szerettük volna keresztszülőnek, de már látom, hogy nem ők lesznek....így nem lesz megkeresztelve....