Mi a velemenyetek azokrol akik akkor is megszulik a gyermeket ha tudjak elore hogy valamilyen betegsege lesz? (pl Down vagy mas ertelmi fogyatekossag)?

Azert nem mindegy milyen betegsegrol van szo.Az ertelmi fogytekossag testi fogyatekossaggal is JARHAT.Ha elettel nem egyeztetheto ossze a baba betegsege,akkor szerintem jobb elvetetni,de egy Down.kor nem mindig indokolja ezt.

A masik nem mindegy hany hetesen derul ki hogy beteg,ha a terhesseg elejen az anya "konnyebben "lemond a gyermekrol ha viszont kesobb akkor nagyon nehez megkuzdeni a gondolattal,hiszen az erzelmi kotodes mar nagyon eros.

Nalam 20 hetesen derult ki hogy valoszinu beteg lesz a baba.A parommal ugy dontottunk hogy megtartjuk.Vegulis egeszseges lett.

Baratnomnek Down-koros a babaja.Tudtak hogy az lesz,megis megtartottak.Enyhe ertelmi fogyatekos,de testi fejlodesben normalis.

Barmi is legyen nagyon nehez donteni.

Egy ismerősömnek betegen született a babája (pedig uh-n soha nem látszott semmi), azt mondták pár napot fog élni. Súlyos és többszörösen fogyatékos volt a gyerek, de ők nem adták intézetbe, hazavitték. A kisfiú majdnem 4 évig élt és ők a lehető legnagyobb szeretetben nevelték. Ennek ellenére az anyuka azt mondta, hogy ő ennek tudatában sem vetetne el gyereket.

Minden tiszteletem és elismerésem az övéké.

Mindenki úgy éli és irányítja az életét, ahogy akarja. Én egy ilyen döntés miatt nem ítélek el, de nem is tisztelek senkit. Néha már inkább mártírok az ilyen szülők, mint hősök.

Az én életembe nem férne bele, hogy felnőtt koráig napi 24 órában gondozzam a gyerekemet. Persze könnyen beszélek, mert már van egy egészséges kisfiam. De most már csak miatta sem vállalnám, hogy megszülök egy babát akiről tudom, hogy beteg.