Fiús anyukák. Milyen 2 fiúval az élet?

Nekem 2 fiam van, kicsit sajnálom, hogy egyikük nem lett lány, de annyira nem, mint amennyire itt rinyálni szoktak. Az unokákat az se biztos, hogy megérem, már ha egyáltalán lesznek. Emiatt én eldöntöttem rég, hogyha úgy érzem nem bírok magammal, akkor nevelőszülő leszek majd. Meg én pl a lánygyermek vagyok a testvéreim között, mégis igyekeztem krva messze költözni anyámtól, hogy isten óvjon a toxikus szrságaitól. Öcsém meg ott lakik tőle pár utcára.

A fiaim hiába mindkettő fiú, tök mások, szóval velük sincs az az érzésem, hogy mindkét gyerek szabvány szerint tök egyforma dínó és traktormániás. Harmadik gyereken is gondolkoztunk és akkor is bevállalnám, ha a harmadikról biztosan tudnám, hogy csak fiú lehet, tehát ez nem tartana vissza. Inkább anyagi nehézségeink lennének 3 gyerekkel.

Ja, és nagyon más a 2 fiam. Rengeteg a különbség.

(14)

Kifejezetten gördülékeny. A gyerekek között 1 év 15 honap van, a kicsi 2 éves, most már sokat jatszanak együtt. Van bunyó néha, de kezelem. Az esti rohangálós kergetőzés a legnagyobb bajom, azt nem tudom, hogy állítsam le, szegeny szomszédnak nyilván az agyára megyünk.

Tesóméknak 2 lanyuk van, hasonló korúak. Ott sokkal több a hiszti, balhé, verekedés, mint nálunk.

Nekem mindig az élt a fejemben, hogy 2 gyerekem lesz, egy fiú és egy lány. Először kisfiam született, másodszorra mikor megtudtam, hogy terhes vagyok, teljesen biztos voltam benne, hogy lány lesz. Hát nem az lett :) eltartott pár napig, amíg feldolgoztam - nem azért, mert neki nem örültem, hanem tudtam, hogy több gyereket nem akarunk és el kellett kicsit gyászolnom, hogy lányom már nem lesz. Szaranyának is éreztem magam miatta eleinte. Amióta megszületett a második kisfiam, el sem tudom képzelni másként az életünket. Így kerek a világ, nem hiányzik belőle kislány. :) ezt csak azért írtam le, hogy ne érezd rosszul magad az érzéseid miatt.

A kérdésedre válaszolva: 2 év 10 hónap különbség van közöttük, a kicsi most 6 hónapos. Nyilván ilyen korban még annyira nem sok jelentősége van, hogy fiú vagy lány, de már most is imádom, ahogy együtt játszanak, szeretik egymást, a kicsi Istenként néz a nagyra. A nagy egyfolytában pörög, nincs megállás, a kicsi egy fokkal nyugodtabb típus, de úgy érzem lesz még a következő pár évben nálunk cirkuszolás. :)