Milyen a második babád/gyermeked személyisége az elsőhöz képest?

Két fiam van. 4 éves a nagyobbik, a kisebbik 1 éves lesz. Az első fiam brutális volt. Lehet a kezdeti szerencsétlenkedés miatt is, mert nekünk is új volt minden, de nem voltak könnyűek sem az esték sem a nappalok. Rossz alvó volt, a fogzás miatt a kóstoltatás is egy rémálom volt, utàlt utazni babaként, utálta a babakocsit csecsemőként. Most pedig nagyon sokat dacol, főleg hogy most kezdte az ovit. DE ezek mellett egy nagyon jószívű, őszinte,segítőkész, kreatív gyerek. Imádom mikor nagyritkàn odabújik hozzám és mondja hogy szeret, mert ez tényleg őszintén jön akkor neki. Ő amúgy nagyon apás, és a szeretgetést sem tűri. A kisebbik egyenlőre tényleg ellentét. Egy igazi kis Buddha, ha épp nem fáradt. Könnyen kizökkenthető egy sírásból. Simán elnézeget a babakocsiból kint az udvaron, akár egy órán keresztül is, mindenféle hang nélkül, amíg én a nagyobbikkal labdázok vagy játszok. Ő viszont nagyon anyás, de a kezdetektől ő többet is van velem. A nagyobbiknál a covid alatt a párom sokat segített altatni, rendezni, szóval volt lehetőség egy mélyebb kapcsolat kialakulására közöttük. Viszont ami a két gyereket illeti, két dologban hasonlítanak: az akarat!!! és a mozgásfejlődés. Imádom hogy különböznek amúgy, még ha sokszor nehéz is. Mindig adnak új élményt és soha nem unatkozunk.😊