Csak én vagyok ilyen béna, hogy a gyerek/ek mellett kb enni, takarítani stb sem tudok?
A nagy 6, kicsi 8 hónapos.
Emeletes házban élünk.
A picit cipelni kell fel-le.
Lent van a konyha, ott mivel kutya is van, le nem tudom tenni a kőre kúszni, mert tiszta kosz minden, hiába takarítunk..
Egy kávét alig tudok megcsinalni, mert az etetoszekben nincs el. Egyáltalán elpakolni, rendet rakni is művészet, mert ha elunja magát és nem veszem fel, ordít.
Csak én vagyok ennyire béna..?
Porszivozni is alig lehet lent.
Főzés lehetetlen küldetés lenne.
Este egy gyors szendvics bekapásánál tovább nem jutok. Egy rántottát nem lehetne elkészíteni..
Ki hogy oldja meg ezeket? Üvölt addig a gyerek gondolom. Csak én vagyok ilyen idióta aki nem bírom ha nyüglődik :/
Úgy oldom meg, hogy nincs nyálzó, szőrelszóró kutya a lakásban, és így a gyerek nyugodtan-kúszhat mászhat.
Nem tudom, hogy lehet kutyás koszban lakni....
Nekem 3 gyerek van és a középső mellett örültem, ha pisilni el tudok menni sírás nélkül.
A kicsi mellett mosok, főzök takarítok. A középsővel is akartam, de ő nem igazán foglalta el magát 2 percre sem. Leginkább sírt, amint leraktam.
Ennyire nem mindegy milyen a baba habitusa.
Viszont jó lenne, ha lent is tudna mászkálni majd. Álló porszívó van? Azzal 1 kézzel is lehet. De tök babafüggő tényleg, nekem a kicsi elnézegeti, a középső tényleg nem hagyott semmit, a nagy meg félt tőle egy darabig.
Én 1 db gyerekkel se tudtam megoldani az első évben, csak éjjel vagy ritkán sikerült. Kaját rendeltük vagy anyósom küldött (nem kértük, de magától csinálja, így most jól jött).
Azóta fokozatosan sikerül visszatérni a házimunkához. Nekem a gyereket vond be tippek se működtek. Míg érdekelte addig az ellenkezőjét csinálta amit kellett volna amióta érti azóta nem érdekli. :)
Ne érezd rosszul magad, sokan vannak így hogy valahogy eldöcögnek addig ameddig már könnyebben lehet ezeket csinálni.
Nem vagy béna. Az első gyerekem mellett mindenre volt időm. A ház csillogott-villogott, volt kaja mindig, én is normálisan néztem ki, és pihenni is tudtam. Pedig segítségem sem volt, én voltam szuperanyu.
A második után mintha bomba robbant volna. Se mindennapi főzés, se szuper programok, a háztartást már elengedtem.
Igyekeztem, de egyszerűen nem ment. Semmi. Nem volt el, rosszul evett, rosszul aludt, állandóan akörül forgott az életem, hogy mi nem jó.
Minden nap azt mondtam, jövőre ilyenkor már jobb lesz.
Nem marad így, kitartást.
Nem, nem ordított a gyerek amíg megcsináltam a dolgom, mert velem volt a földön, kúszott mászott
A kutya után bizony takarítani kell.
Másnak is van gondolom kutyája, aztán mégsem tiszta kosz minden otthon.
Ha nagyobb lesz, járni tud majd, akkor is koszban fog mászkálni?
Nem azt mondom, hogy aranyozd be a konyhát, de legalább próbálj meg rendet tartani a kutya után, könnyebb lesz neked is.
Milyen kutyátok van? Nekünk egy újfundlandi óriás.. néha elviszem kutyakozmetikushoz, naponta kifésülöm az ugvaron, plusz olyan kaját kap, ami neki való, így a házban nem hullik a szőre. A bejáratánál (ahol be tud jönni) pedig olyan szőnyeg van, amire rátapad a kosz, így simán bent lehet, nincs kosz. Plusz a robotporszívó is jó megoldás lehet.
2 gyerekem van, nálunk is a kicsi volt a nehezebb eset, de amikor megtanult ülni, mászni, akkor már tök jól elvolt a pakolással. Lefoglalta magát, nekem csak figyelni kellett. Főzni meg csak úgy tudtam, ha nem egyedül voltam velük itthon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!