Alvajárás, babával? Mit tegyek a bűntudattal?
Az első 6-8 hétben nem akartuk a babaszobába tenni éjjelre is a picit, azért a felállás az, hogy nappal alszik, ahol éppen álmos lesz, hol a nappaliban a hintában, babafészekben, ahol velem a hálószobánkban, de néha a kiságyában is szokott (tehát használatban van valamennyire). De az esti rutint követően a hálószobánkban altatjuk, az ágyunk melletti bölcsőben.
Itt a probléma.
Reggel felébresztett a férjem, hogy hol van baba? Mondtam, hogy itt, mellettem, alszik, de ekkor még nem nyitottam ki a szemem, de emlékeztem, hogy hajnalban ébredt és megetettem.
Mondta, hogy ott nincs, hol van?
Erre felugrottam, tényleg nem volt ott. A babaszobában aludt, a kiságyában... Fogalmam sincs, hogy került oda, mikor vittem át, miért vittem át. Kiesett ez teljesen, az még megvan, hogy hajnalban hallottam, ébredezik, bennem van a mozdulat is, hogy kiveszem, a karomban tartom és filmszakadás.
Nem is értem, hogy minek vittem át, hiszen a bölcsője ott van mellettünk, a távirányítója is a fejem mellett, ki sem kell keljek az ágyból ilyenkor.
Régebben volt már hasonló, de annyira pár alkalom volt, hogy eszembe sem jutott évek óta már, és tényleg párszor csak, mondjuk 4-5 évente egyszer.
Bűntudatom van nagyon, baja is eshetett volna, el is ejthettem volna.
Tapasztalt ilyet, vagy hasonlót valaki?
Fáradt vagy, éjjel félálomban csinál az ember ezt-azt.
Én éjjel sokszor a férjem szájába tömködtem a cumit, pedig külön szobában aludt a babánk.
A mi gyerekünk nagyon jó alvó volt éjszaka fel sem kelt, mi mégis teljesen ki voltunk készülve a férjemmel, rengetegszer felriadtunk álmunkból hogy hol a gyerek, és csomószor hittük azt hogy ráfeküdtünk, takaró alatt kerestük stb.
Ez egy ilyen időszak. Nem alvajártál, csak utólag nem emlékszel mit csináltál szerintem. Ha kicsit is magadnál vagy, biztos hogy ártani nem fogsz neki. Amikor csinálsz vele valamit arra törekszel hogy biztonságban legyen. Nem hiszem hogy bármi baja eshetne. Csak ijesztő utólag ez az emlékezet kiesés. Ez egy ilyen időszak, javulni fog, kitartás!
10 éves a nagyobb 4 a kisebb de a mai napig minden héten minimum egyszer van olyan hogy nem emlékszem hogy hogyan kerülek közénk vagy éppen be az ágyukba.
Először ijesztő de hozzá lehet szokni 🙂🙃
Én is csomószor felriadtam baba mellett, hogy úristen hol van. Pont azért, mert éjszaka is fel kellett kelni, tápszert csinálni, pisilni menni, ha sírt, akkor kézbe venni, adamoba tenni, itt dőltünk el vele, vagy ott... Ha felriadtam, csomószor azt sem tudtam melyik bolygón vagyok és hol a gyerek, közben csak a másik oldalamon aludt általában a babaöbölben. :D
A férjem is csinált ilyeneket. Volt, hogy arra keltem, hogy mint a vadállat tépi ki a kezemből az ölelgetős párnámat és amikor felébredtem, még le is teremtett, hogy ráfeküdtem a gyerekre... Egy pillanatig el is hittem mindig, én is úgy pattantam fel, mint akit hátsón rúgtak, a gyerek meg a helyén aludt.
Szóval szerintem nem kell túlparázni. Biztonságos helyen volt, az ember agyával meg fura dolgokat tesz a kialvatlanság.
Nálam az elsőnél volt olyan, hogy arra keltem, hogy ringatom a párnát, közbe azt hittem a lányom. Volt olyan, hogy férjem fordult egyet, én meg mondtam, hogy ráfeküdtél a picire, mit csinálsz, szegény felugrott és elkezdte pakolni a takarót, kereste, megijedt. :D Közbe a lányunk békésen az ágyába aludt. 1-2 ilyen volt, marha ijesztő amúgy.
4# Én most a másodikkal jártam ugyanígy 1x mikor 3 hetes volt ő is, hogy kint volt mindenem, ő meg aludt mellettem jóízűen. Hogy mikor etettem meg, jó kérdés. Én meg azon kattogtam, hogy mi van ha éhes és nem is evett.:D de aztán már rémlett egy egy mozdulat. Szerencsére azóta se volt, ijesztő. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!