Nem vagyok jó anya?

A kérdés az,hogy minek szültél akkor másik gyereket?

De simán lehet szülés utáni depresszió is.

Mindenesetre jó sz@r életnek néztek elébe,ha nem találtok valami megoldást.

Szerintem szülés utáni depressziótól szenvedsz.

Nem vagy rossz anya, csak segítségre van szükséged.

Keresd fel a háziorvost vagy a védőnőt (amelyikük iránt nagyobb bizalommal vagy) és oda fognak irányítani ahol kapsz segítséget. Ha anyagi lehetőségeitek engedik, akkor fordulhatsz azonnal magán szakemberhez is.

Kitartást neked! ♥

Én a lányommal nem, de a fiammal ugyanígy éreztem

Hogy minek kellett szulnom másodikat, utálom magam, tönkretettem a nagylányomat, hogy a nyakára hoztam egy folyton síró csecsemőt.

Felkeltem mert muszáj volt, elláttam a kicsit mert muszáj volt.

Teltek a napok, és azt vettem észre, hogy egyre könnyebb.

Már nem arra gondoltam, hogy minek kellett, hanem, hogy jobb lesz, mindig jobb lesz.

És jobb is lett

A kicsi két éves már, és nagyon szeretem, imádom, már nem.csak azért kelek fel mert muszáj, már jókat játszom vele, a naggyal is többet tudok foglalkozni.

Szia! Ha ez vigasztal, teljesen megértelek és majdnem ugyanebbeb a cipőben is vagyok. Van egy 5 éves meg egy 4 hónapos itt.

#6-os válaszolóval teljesen azonosulni tudok. Annyi különbséggel, hogy engem annyira frusztrál, fáraszt és idegesít az egész helyzet, hogy hiába sajnàlom a “nagyot” nem marad rá lelki erőm a fizikai és a lelkiállapotom miatt.

Sajnos türelmetlen és ideges vagyok mindennap.. alig várom, hogy túllegyünk ezen az időszakon. Csak mindig elkeseredek, mert úgy gondolom, hogy legalàbb 1,5 év míg amig jobb lesz.

Utálom minden napomat, hogy megint itthonülő anyuka lettem. Semmihez sincs kedvem. Megcsinálom, amit kell, de minden napom kínszenvedés. Nagyon nehezen viselem, siratom a “régi” életem, és bár a kicsi nem tehet róla hogy vállaltuk és megszületett, de ha lehetne azonnal visszacsinálnám.