Én vagyok az egyetlen aki nem szívesen megy baba mama klubba?

Én szívesen jártam volna bárhova, de a gyerekem halálosan rettegett mindentől. Most is beszari, csak már ki lehet vinni a játszótérre tomboló pánikroham nélkül.

De én legjobban annak örültem volna, ha találok másik gamer anyukát, akivel tudtunk volna jót dumálni a séták alatt.

Én sem vágyom oda, pedig itt lenne egy utcára.

Sőt a városban több is van a közelünkben is. Nálunk én noszogatom magam hogy elvigyem, de én nem akarok menni egyszerűen.

Szeptemberben megy bölcsibe, most 17 hónapos.

26# Nekem pl. jól esik a felnőtt társaság (nem kell, hogy anyuka legyen, dehát anyukák vannak otthon napközben zömében, na).

A barátnőim egyetemről vannak, mindhárman 1,5+ órára laknak tőlünk, egyikőjüknek van csak gyereke, vele is csúszva szültünk, szóval ő éppen ment vissza dolgozni, amikor a mi kislányunk született. De ez a távolság amúgysem arról szól, hogy átugrunk egy kávéra dumálni egyet. A férjem társaságában picit több a gyerek, de ott vagy nem vagyunk olyan viszonyban mi nők, hogy összejárjunk, vagy lennénk, de ők észak-pesti agglomerációba költöztek, mi meg délibe.

Mivel hatalmas a baráti társaságunk, a hétvégéink mindig tele vannak, van gyerek társaság, stb., de nekem jól esne, illetve gyorsabban telne nap, ha hétköznap is lenne kivel sétálni, játszózni, ilyesmi. Ettől még nem keresek kényszeresen társaságot, szóval nem szólítok le anyukákat a játszón és nem traktálok a "nehéz anya sorsommal" vadidegeneket, nem érzem úgy, hogy rákéne erőltetnem magamat másokra, de attól sem kapok sokkot, ha valaki hozzám szól a játszón. :D

26!

Nekem össz-vissz 3 barátnőm van, férjem/pasim viszont nincs.

A 3 barátnőm mind dolgozik, tehát napközben max. csetelni tudunk, esetleg az egyikhez el tudunk sétálni a munkahelyére, de az nyilván nem hosszú program vele, és nem is "zavarjuk" minden nap. Közül az egyik szinte anyukám is lehetne, 10+ év van köztünk, ő már lassan a nagymamaságra készül, szóval más élethelyzetben vagyunk, a másik barátnőm pedig már a 3. gyerek után jött vissza dolgozni (kollégák is vagyunk), tehát ott is eltérő már a napi ritmus. A harmadik, egyben legjobb barátnőmék pedig épp lombikoznak, egyedül tőle "várhatom", hogy ha sikerülne nekik a baba, akkor napközben is tudnánk programozni együtt.