Van olyan anyuka aki nem szívesen bízza másra a gyereket?

Nekem 3.5 éves a nagy, 1 éves a kicsi.

Férjemen és anyámon kívül nem volt senkire bízva egyik sem.

Anyósra egy plüssmacit nem bíznék. Anyára is csak ha nagyon muszáj.

Ha a férjemmel van, akkor egész nyugodt vagyok, mert tudom, hogy jól elvannak, épp csak megszoptatni nem tudja.

Ha nagyon muszáj, anyukámra is rábízom, de akkor azért már jobban aggódok, hisz annyira nem ismerik egymást, nem élünk egy fedél alatt, heti 1, max 2 alkalommal találkozik a gyerkőc mindkét nagyszülőpárral.

Anyós. Huh... Tündéri lélek, de nincs mit szépíteni rajta: butuska. Igaz, hogy felnevelt anno két gyereket, de olyan butaságokat tud mondani a gyerekneveléssel kapcsolatban is, hogy ha nem volna fizikai akadálya, forogna a fejem a nyakamon. De még csak nem is ez a fő problémám. Hanem az, hogy pánikol. Egyszer 45 percre el kellett mennünk a férjemmel elintézni valamit, ahová a babát ugyan vihettük volna, bár nagyon megnehezítette volna a dolgot és anyósék is maceráltak már, hogy kicsit babáznának. 10 percnyire volt anyósék lakásától, úgyhogy belementem, ne én legyek a rossz meny, hogy nem bízok meg bennük. Sikerült 25 perc alatt az ügy végére járnunk, és mikor odaérünk anyósékhoz, az a kép fogad, hogy a baba is, meg anyós is sííííír. Sírt, mert sírt a baba... Szóval ha nem muszáj (nem lóg a belem és nem vérzek vénából és artériából is), akkor azért anyóssal nem hagyom.

Én férjemre simán bízom, tökéletesen el tudja látni, maximum egyhangú ételeket készít neki, mert nem nagyon van hozzá fantáziája, de ezt leszámítva teljesen jól megold mindent.

Szüleim úgy ahogy megoldják, vigyáztak már rá, de azért hosszabb időre nem hagynám rájuk, max pár óra, ha muszáj.

Férjem szülei már nem élnek, más rokon nincs, akire bíznánk, mert távoli vagy felelőtlen.

Idegenre maximum ajánlás útján, ha valamiért muszáj, de nem tudom megmondani miért, nagyon nem szívesen hagynám egyedül senkivel. Pedig én gyerekként szerettem a bébiszittereket, mindig tök buli volt, de most valahogy folyton attól rettegek, hogy ne legyen őrült vagy pedofil vagy agresszív vagy bármi.

Az anyósomra, a keresztszükeire és a legjobb arátnőmre nyugodt szívvel rábízom (szerintem itt apukát felesleges emlegetni, ő az apja, nyilván kötelessége figyelni a gyerekre ha úgy adódik😂)

Másra nem bízom rá, nem, még anyámra se, és ennek is meg van az oka🙂