Mivel tudnám segíteni, ösztönözni 15 hónapos babámat, hogy elkezdjen sétálni?

Tudom, hogy nem kell erőltetni, majd elindul magától. Ezt vallom én is. Védőnő szerint sincs elkésve, nem lát semmi bajt.

Kicsi korában feszes volt a válla és kicsit a csípője is, ezért gyógytornászhoz kezdtünk járni. Azóta is járunk. Azt mondta, hogy addig járjunk, amíg elindul a kicsi. Ez személyes foglalkozás, ahol én is bent lehetek, de egyáltalán nem foglalkozik a gyógytornásszal. Azzal játszik, amivel akar, hozzám bújuk, velem akar játszani. Szinte minden olyan, mint itthon, csak más helyen. Így már nem láttam annyira értelmét, de mivel kis kikapcsolódás, új játékok, nem volt baj, szívesen vittem.

Lehet, hogy át fogunk kerülni másik gyógytornászhoz, ahol egy másik gyerkőccel lesz bent. Csak a két gyerek és a szakember, csoportos foglalkozásra nem mehet be a szülő. Eddig nem nagyon volt nélkülem. Pár alkalommal volt csak, ha vissza kellett mennem orvoshoz, de akkor is az apja volt vele. Nem jár bölcsibe és nem is akarjuk beadni. Mindig nézi a gyerekeket messziről, felnőtteknél nem szereti az idegeneket. Nem szeretném, hogy trauma legyen neki, hogy ott hagyom idegenekkel. Igaz, hogy csak egy óra, de nem szeretném kint a sírását hallgatni.

Jelenlegi gyógytornász szerint inkább lustaság és biztonság érzete miatt marad a mászásnál. Szerinte jól tartja a lábát, erős a törzse és jó az egyensúlyérzéke, úgyhogy képes lenne az elindulásra. Sokszor feláll, bútorok mellett sétál is.

Próbáltam itthon járássegítővel, gyerekbabakocsiba is tettem kedvenc babáját, hogy azt toljuk meg, de semmi. Apával is próbáltuk, hogy közel voltunk egymáshoz és egyikünktől átmegy-e a másikhoz.