Hogy engedjem el a pánikot?
Két gyerekem van, egy 4 éves és egy 1 hónapos.
Most derült ki, hogy a férjem többet lesz vidéken (munka miatt) és ott is alszik majd. Lesz, hogy egy hetet vagy többet is folyamatosan.
Nagyon nem tudom elképzelni hogy viszem egyedül a “boltot”.
Segítségünk egyáltalán nincs, se nagyszülők, se barátok (kisgyerekesek ők is).
Nyugtassatok meg, hogy azért nem fog felrobbanni a ház😅
Van egy kutyánk is, aki durva koszt hord be, napi szinten kell takarítani az egész házat (kétszintes, nagy ház).
Bakker, azért van különbség aközött, hogy egyik napról a másikra kizárja a 6 éve bent tartott kutyát és szerencsétlen megfagy éjjel, meg aközött, hogy az 1 hónapos baba sír a biztonságos, meleg kiságyában 3 percet, mert az anyukája éppen a tesójával foglalkozik esetleg. Ne legyetek már hülyék.
Az égvilágon semmi baja nem lesz annak a kisbabának, nem arról van szó, hogy órákig akarja sírni hagyni éhesen a saját kakijában fetrengve. És nem, nem fontosabb ő mint a nagy, egyformán fontosak. Anyuka ítélőképességére van bízva, hogy ÉPPEN abban a pillanatban melyiket helyezi előre. Értsd, a kicsit nem fogja eldobni pl szoptatás közben azért, mert a nagy inni kér, hanem szépen megvárja az etetés végét és nem hal szomjan. De a nagyot sem fogja pl fürdetés közben a csúszós kádban egyedül hagyni, ha a kicsi felsír. Maximum annyi történik, hogy a baba is alkalmazkodik kicsit, nem csak mindenki más 0-24-ben őhozzá. Ennek így kéne működnie...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!