Ugy érzem hogy nem birom, mit tehetnék hogy szebb szinben lássam a világot? Mit szoktatok tenni ha már ugy érzitek nincs erötök semmihez és a türelmetek is fogytán?

Nálunk az úgy van hogy 2 hónapos a babám,mellette 0 szabadidő.A férjem karácsony óta itthon van na de 1 kezemen megtudnám számolni hányszor segített mosogatni,takarítani....ráadásul náthás lett,így még a gyerekkel sem tudott/akart foglalkozni.És én is betgeskedem,de én oldjak meg mindent egyedül.

Tanácsolni ilyenkor nehéz-1x is pihenj-és ne foglalkozz azzal hogy indul a ház,majd meglesz,ha felépültél.Mostanában igaz hogy hideg van de süt a nap,ha tudsz menj ki egy kicsit.Csodákat fog tenni :-)

Ez van,legalábbis a legtöbbünkkel.Nem kell ezen úgy kiakadni.Én 3 kisgyerekkel vagyok itthon, a legkisebb féléves,és senki egy szalmaszálat nem tesz keresztbe rajtam kívül nálunk.A férjem elmegy reggel 6-kor dolgozni,hazajön este 7-11 között.Örülünk,hogy van munkája,és tudjuk fizetni a hiteleinket,és megélünk.Nem várhatom el tőle,hogy itthon is segítsen.Ráadásul becsípődött a derekam a napokba,alig bírok odébb menni,még is enni kell a családnak,tiszta ruha...stb...A középső és a kicsi gyerekeimmel császároztak,akkor sem volt segítségem így is elláttam a családom.Ennél nagyobb bajod ne legyen én azt mondom,meglátod hamar rendbejössz.Mondjuk a férjed ha ráér azért segíthetne.

Mielőbbi gyógyulást,üdv