Fáradtság? Mikor lesz ez jobb?
Mivel ezek szerint nem voltál olyan helyzetben, hogy _tényleg_ nincs segítséged, így a "Bár nyilván ott nehezebb, ahol nincs nagyszülői segítség." csak egy odavetett mondat, miszerint lehet hogy nehezebb de hál istennek gőzöm sincs róla, mivel nem éltem át. Havonta nem bírunk eljárni kettesben a férjemmel. És lehet mondani, hogy mi vagyunk a bénák, de _tényleg_ nincs segítség.
Senki nem mondta, hogy 8-9 órát van oviban, ettől függetlenül igen, nekem akkortól könnyebb, - és megint hangsúlyozom, nem azt jelenti, hogy addig utáltam, de rohadt nehéz volt -, mióta nem vagyunk egy légtérben egész nap.
Kérdező, nagyon nehéz helyzetben vagy, nem is igazán tudok mit javasolni. Őszintén! Nálunk ugyanez volt a helyzet és eret vágtam volna néha, ha a férjem nem jön haza minden áldott nap értelmezhető időben és nem adhatom a kezébe.
Én sem vagyok egy született anya típus, nem vagyok képes szellemileg és idegrendszerileg 0-24 egy személyben vinni a hátamon az egész gyerekvállalással járó mindenséget és kész (szerencsére nem is elvárt). Lehet emiatt sz*r anyázni, de szerintem ritka az, aki ép elmével képes erre és nem csak muszájból csinálja.
Amit javasolni tudok:
- Apuka váltson munkahelyet, legyen otthon többet és segítsen többet.
- Ha fenti nem működik és nincs segítség, aki átvállal ezt-azt, akkor találjatok fizetett segítséget.
- Találj én időt, amikor azzal foglalkozol, amivel csak szeretnél. Én pl. ma elmegyek venni magamnak egy kabátot, aztán eszek valamit és beülök egy filmre a moziba. Egyedül! Mire hazaérek a kislányom már aludni fog, így gyakorlatilag 10+ órát töltök nélküle, ami olyan időtartam, ami már ténylegesen nyom rajtam egy reset gombot. Így frissen, fitten vissza tudok térni másnaptól az anya szerepbe és ha 2 hét múlva már megint nagyon nagyon elfáradok mentálisan, akkor az tart életben, hogy nem sokára megint jön a kimenőm. (3-4 hetente igénylek egy ilyet) Tök jó kis pont arra is, hogy legyen mit várnom, legyen mit terveznem, legyen miért lelkesednem!
Ha nem tudod kiadni magadból ezt az "enerváltságot", az nem jó. Kell valami feszültségkiadási pont az életedben, ami ad egy kis erőt a továbbiakhoz. Én legalábbis idővel egyre inkább azt érzem, hogy megfulladok, nem bírom és egy hisztis p*csa leszek, nincs mit szépíteni ezen. A reset után ez a fojtogató érzés elmúlik, újra nyugodt és kiegyensúlyozott leszek. Egyébként 17 hónapos a kislányom, nekem azóta könnyebb, hogy tudja a férjem is altatni és elvan vele is. Vagyis nem 100% tőlem függ a gyerek.
12# Mivel több száz km-re élnek a nagyszülők, így van segítség, de nem minden esetben, aktívan dolgoznak. Havi 1x jönnek. Viszont mi kerestünk ismerős bébiszittert, mivel bármikor közbejöhet olyan, hogy a férjem nem tud hazajönni a munkából, nekem pedig lehet egy szimpla rosszullétem vagy hivatalos dolog, orvos, bármi. Mi tudtuk, hogy enélkül esélytelen, neki sincs ennyi szabadsága,messze élünk mindenkitől, csak max úgy, ha megbolondolunk. Én pedig megélni szeretném boldogan.
Egyébként nem tudom mi a problémád, senki nem írta csak pici értő olvasás... hogy te utáltad addig. Nincs gond azzal, hogy neked ott lett könnyebb, leírtam ezt is. Te magánügyed, te életed, TE nem ismersz engem úgyhogy nem kell a duma az életemről egy mondat alapján ítélve,én pedig szerencsére téged nem. Leírtam miért pontoztalak le és ennyi. Véleménye mindenkinek lehet.:) A többi leírta-e, hogy vajon miért pontoztak le..
"Nincs gond azzal, hogy neked ott lett könnyebb" >< "viszont nem gondolnám, hogy akkor könnyebb ha heti 5 napot 8-9 órát be van rakva intézménybe és csak hétvégén látom"
Ez akkor csak nekem paradoxon.
Hidd el, kerestünk bébiszittert, én lettem volna a legboldogabb ha találunk. 3-at megpróbáltunk. Az egyiknek sosem volt jó, mikor nekünk kellett volna. A másikkal nem volt meg a kémia, és olyanra nem bízom a gyerekem, akivel én se jövök ki teljesen. A 3. ismerős lett volna, szintén elég korlátozottan, de 2 hónap után elköltözött a környékről, mert szakított a párjával és visszament a szüleihez. Ezzel kb kifújt a környéken mozgósítható bébiszitterek száma. Nem Budapesten lakunk, ahol sokkal könnyebb találni. Fejér megyében egy 2000 fős településen.
Kérdező: keress segítséget "minden áron"!
1 éves kor körül jobb lett nálunk szignifikánsan. Azóta eljátszik magában, jön-megy, már nem "baba".
Addig meg túl kell élni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!