Mit csinálnátok a helyemben? Rosszul döntöttem?

Az én gyerekem 17 hetes és mi is külön mentünk. Eleinte elvittem hozzá a kicsikémet, de 1 hónapja üvöltött nála minden alkalommal. A szívem szakadt meg. Mentem is a gyerekért 10 perc múlva és mondtam hogy ez nem jó senkinek. Ő sem élvezi a gyerekemnek meg sokk érzés ez. Megértette és azóta ő jön. Közben voltunk bíróságon is, mert hivatalos papírt kértem és ott is azt mondták, hogy alap, hogy a gyerek 2 éves koráig az anya lakásán vagy az anya jelenlétében látható a gyerek. Ez TÖRVÉNY.

Én sem akartam odaadni, de 2 hónap és lásd, a gyerek tüdőből üvöltött 3 alkalommal és magától jött rá az ex, hogy ennek nincs értelme. Lehet jó lenne, ha odaadnád nekik, egy idő után a gyerek, ahogy fejlődik a kis értelme, hiányolna téged és lehet ők is belátnák hogy nincs értelme.

Ez az ő önzőségük! Teljesen átérzem és megértelek, én minden héten teljesen kivoltam mikor elvitték tőlem 2 órára. Még szakadó esőben is. Hogy élvezkedjenek rajta, de azt nem nézték, hogy nem a gyerek érdekeit képviselték ezzel, hanem saját magukét. Önző dög az ilyen!

Szorítok, írd majd meg, hogy alakult!

Utolsó vagyok, mikor feltettem egy kérdést anno, hogy odaadnák -e apukának a gyereket 2 etetés közt, engem leordított mindenki, hogy apukának is joga van a gyerekhez, és olyan mintha az én anyukám sétáltatná, nem lesz baja a gyereknek. Kaptam hideget egyfolytában. De könyörgöm ő még csak egy kisbaba! Vadidegen emberekkel (mert ők neki még idegenek) vadidegen helyen. Nem is értem, miért kell önzőnek lenni. A gyereknek meg kicsinálják a lelkét, hisz neki még csak Anyuci a fontos.

Ne add oda, ha kukacoskodnak, menj szépen bíróságra gyerekelhelyezési perre. Majd ott megkapják a magukét. Egyébként is hasznos lenne, mert segélyre leszel ez által jogosult! Havi 4-5ezer, de az is számít!!!