Ha sírni hagyom a babát, előbb utóbb abbahagyja?

Egy-két ilyen alkalommal nem lesz semmi baja, csak ha tartósan elhanyagolod.

Nyugodtan teregess ki.

Pár perc alatt próbálok mindent csinálni. Hiába beszélek neki folyamatosan mintha nem is hallana. Ma pl elmentem fürdeni, hajat mosni. Tudom hogy milyen ezért a fürdőajtó elé tettem a földre, hogy lásson. És még így sem bírta ki a végéig. Kb 5 percet biztos sírt belemelegedve már. Szívem szakad meg érte, de nem tudom mindig rögtön felvenni. Vagy pl tegnap automosas közben az autóban maradt miközben apuka mosta én meg váltottam a pénzt, mikor elmentem még mosolygott be is néztem még akkor is, mire visszaértem már ordított. Mondjuk emiatt mar a büntudat.

5 hónapos de túlzóan szerintem 10x biztos volt ilyen. Ohh a másik amikor falnak tudnék menni...mikor apuka van vele és hallom hogy már 5 perce kinlódik mellette, már kezd belejönni a sírásba és semmiiiiiii. Én nem hiszem el hogy nyugodt szívvel tudja hallgatni... hihetetlen. Bizonyos okok miatt kórházba kellett járnom, mikor apjával jöttek vissza értem ordított torkaszakadtából. Na ott is azt éreztem hogy cserben hagyom.

Viszont nem tudunk mindig ott lenni mellette, minden egyes percben hogy egyáltalán ne kelljen ránk várnia nem?

Mondjuk a teregetés az várhatna. Mondjuk én azt is vele csinálom.

17 én 9 évvel ezelőtt pont így voltam.a lányom letehetetlen volt.

A mosógépet egy kézzel is be tudtam pakolni,meg kiszedni.

A teregetes rosszabb volt,de megoldottam azt is,amíg elaludt arra a tíz percre gyorsan kiraktam a ruhát.

Mindenki azt evett amit talált a hűtőben,szerencsére a férjem nem életképtelen,össze tudott ütni magának egy rántotta,mondjuk.

Enni simán ment egy kézzel,az ivás is

Beraktam volna őt hordozoban,de sajnos ott is ordított.

Három hónapig tartott,tuleltuk szerencsére.

8-as vagyok.

Nálunk a kicsi 1 éves koráig elégedetlenkedett mindenen. Nagyon nehéz volt az az 1 év. 3 hónapos koráig valóban alig ettünk (mármint a férjemmel. A nagytesóval igyekeztünk nagyon sokat foglalkozni.) A házmunkához gyakran magamra kötöttem vagy pihenőszékbe tettem. Mert az azért egész más, amikor lát téged és beszélsz hozzá és más, hogy tüntetőlegesen becsukod a szobájába.

3 hónapos kora után már előfordult, hogy napszakonkét 5 percet nem sírt. Utána már észrevette a nagytesót, őt figyelte, nyertem vele +3 percet. Amikor mászni kezdett, megint egy picit jobb volt. Amikor rámolni kezdett, megint rosszabb volt, mert gyakran rombolt, megint vele kellett mindig lenni.

Szóval igen, egy többemberes babánál minden egyes tevékenységnél azt érzi az ember, hogy melyik kezébe harapjon és próbálja a kisebb rosszat választani.

Most már 3 éves és eleven, de kiegyensúlyozott kislány. Persze dacol, de még nem volt semmilyen időszak olyan nehéz, mint a születése utáni 1 év. Az megedzett minket.

Ha lát Téged vagy mellette vagy, és úgy sír az teljesen más, mintha bezárják a szobába. Van,hogy sírhatnékjuk van es semmi nem jó, neked ott a többi gyerek, illetve vannak szüksegleteid, előfordul,hogy sír pár percet, ettől semmi baja nem lesz.

Amúgy megnyugodni nem szoktak csak jobban felhergelik magukat,mert a sírástól emelkedik a stressz szintjük.