Más is úgy érzi manapság a lány babáknak jobban örülnek?

Én fiúra vágytam, most várjuk a másodikat és nagyon örülök neki. A kedves kollégámat viszont azt hittem pofánverem, amikor elkezdett sajnálni ezért… konkrétan az jött ki a száján, hogy “Na majd a harmadik, nehogy kihagyjuk a lányt, az sokkal jobb.” Idióták mindig lesznek…

Az egyik nem túl eszes volt osztálytársam pedig olyannyira fiút szeretett volna, hogy amikor megtudta, hogy lánya lesz, hetekig nem beszélt a feleségével.

Igen. Ugyanezt tapasztalom. Mondjuk erre az instás celebek is ráraknak egy lapáttal, kislányok istenítve vannak.

A fiúk meg ja... azok csak vannak 🤣.

Nekünk is a család elkezdi mikor közöltem fiú lesz-nem baj, de legközelebb próbáljuk úgy csinálni, hogy lány legyen. Köpni-nyelni nem tudtam akkora taplóság volt.

Nekem 2 fiam van, azt is akartunk. Örültünk volna lánynak, is persze, de fiúra vágytunk jobban. A környezetemben vegyesen voltak, volt, akik szurkoltak a fiúnak, volt, aki sajnált, hogy nem lány. Anyósom hozza a legjobban a formát, szépen ki is mutatja, hogy neki nem adatott meg sem saját gyerekben a lány, sem unokákban. Nem is érdekli egyik fiam sem... Még az elején hallgattam, hogy "olyan szép, mint egy kislány". Értem én, hogy régi mondás, de idegesítő volt. Meg hozza nekik a lányos cuccokat... Volt, aki sajnálkozva hallgatta, hogy fiam lett. Volt, aki szurkolt, hogy legalább a 2. legyen lány, és amikor mondtam neki, hogy fiú lesz, nyugtatott, hogy nyugi, be is nézhették, lehet még lány. (Tényleg fiúkat akartunk jobban, nem is értettem miért "nyugtatott") Meg van, akitől a mai napig megkapjuk, ha rosszabbak a gyerekek, hogy bezzeg ha lányok lennének, jobbak lennének! (Pedig tudom, hogy nem ettől függ, mindenki tudja, csak ő nem.)

Összességében van ilyen ember is, meg olyan is, de valóban, mintha többen örülnének lánynak a saját környezetemben is.

Nos, kérdező, ez igaz.

Az emberek egyre jobban imádják a kislányokat, szerelemhez hasonló rajongással. Ma még ez (talán) kórósnak számít, de hamarosan ez lesz a norma.

Ezért tapasztalod azt, amit tapasztalsz és amit még sokan tapasztalnak. Nem viccelek.

"És mikor mondom, nem, nem lesz 3., kapom a választ, hogy azt nem én dőntöm el...."

Miért, ki dönti el, a szomszéd? :D

Leszögezném kezdésnek, hogy szerintem is az a fő, hogy egészséges legyen, de én is tapasztalom, hogy nagyon sokan szeretnének inkább lányt a környezetemben, még apukák is, ami nekem furcsa. Persze tudom, hogy nem ettől függ, de én valahogy mindig úgy képzeltem, hogy apuka inkább fiút szeretne, anyuka meg inkább lányt :)

Egyébként van olyan ismerős pár, ahol mindketten fiúra vágytak és be is jött nekik (a második lány lett viszont). De olyan munkarársam is, aki anyukaként is fiút szeretett volna, legalábbis első babának, és saját bevallása szerint is majdnem leesett bánatában a vizsgálóasztalról, mikor kiderült, hogy lány, és vigasztalhatatlan volt akkor is, mikor már nekünk mesélte. Azóta ott is lett fiú, de ez engem nagyon megdöbbentett, nagyon sajnáltam szegény kislányt látatlanban is.

Én kislányt szerettem volna inkább, de amint kiderült, hogy fiú, az agyam percek alatt megkezdte az újratervezést, főleg, hogy a lelkem mélyén éreztem, hogy fiam lesz :)

Később többen mondták, hogy mindig is fiús anyukának képzeltek, már én is nehezen tudnék mást elképzelni, imádom a kisfiam és azt is, hogy kisfiú :). Sőt, ha valami csoda folytán lenne még egy babám, akkor mostmár inkább még egy kisfiút szeretnék...

Én mindigis fiús anyának éreztem magam, az első gyermekünk is fiú.

Viszont érdekes módon a legtöbb barátnőm már eleve lányt akart, végülis azok is lettek nekik.

Mi a férjemmel már a terhesség elején azt hangoztattuk, hogy fiús szülőknek érezzük magunkat, senki nem is jött azzal, hogy lányt várnak nekünk.