Ha sokmindenben nem értesz egyet anyósoddal, ráhagynád a gyereket vigyázni?
Anyósom az a tipikus, idegesítő anyós, aki szerinte tökéletesen nevelte fel a kisfiát, és ezért imád mindenbe belepofázni, hogy az unokája is ugyanilyen tökéletes legyen. De egy csomó mindenben nem értünk egyet.
Pl. amikor 6 hónappal szülés után elment a tejem, folyton azzal piszkált, hogy akkor mostmár ne adjak neki tápszert, hanem itt az ideje az összes étkezést szilárdra váltani és azóta is mindig nyavalyog, ha tápszert keverek a most 10 hónaposnak.
Szerinte túl sokat alszik a gyerek, (tényleg az átlagnál többször kevesebbet alszik, de a napi össz. alvása így is az átlag alsó határán van), és ha sírni kezd a lányom, hogy álmos, akkor nem akarja odaadni, mert szerinte csak unatkozik és játszani szeretne. Amikor ilyenkor 2 perc után torkaszakadtából visítani kezd, akkor viszont belátja, hogy lehet, hogy álmos, de ilyenkor már sokkal nehezebb elaltatni a gyereket, és mindig én szoktam ezt csinálni, nem ő.
Anyósom szerint egy okos babának nem kell cumi, úgyhogy rendszeresen cukkolja azzal a gyereket, hogy kiveszi a szájából, olyan magasra emeli, hogy ne érje el, és vigyorog az arcába, amikor a lányom nyöszörögve próbálja elérni, hogy nem kell ez egy ilyen okos kislánynak.
Ezer ilyen példa van, de a lényeg, hogy összességében nem tesz kárt a gyerekben, de én nem tudom jó érzéssel ráhagyni a babám. Viszont most nagyon nyüstöl, hogy menjünk el a férjemmel kettesben, majd ő vigyáz a babára. A férjem is menne, én is, de nagyon nem akarom ráhagyni a gyereket, mert nem bízom benne. 15 percre lennénk a háztól, bármikor haza tudnánk ugrani, de szerintem nem szólna, ha üvöltene a gyerekek, mert szerinte ő is tökéletesen el tudja látni. Szerintetek túl aggódom? Ti ráhagynátok a gyereketeket?
válasza:Ha nem veszélyezteti, akkor igen. Szerintem szinte senki sem ért egyet semmiben sem :)
De a legfontosabb, hogy gyerek szeret-e vele, nála lenni. Ha igen, akkor a mi különbözőségünk miatt nem gátolnám, hogy együtt legyenek.
válasza: válasza:"nem akarom ráhagyni a gyereket, mert nem bízom benne" - itt a kulcs. Akiben nem bízom, arra nem hagyom rá a gyerekemet.
Egyébként az én anyósom sem ért velem egyet teljesen mindenben, de elfogadja, hogy a lányoknak én vagyok az anyja, és úgy csinál mindent, ahogy megbeszéljük. Max ha valami van, amit neki nagyon nem vesz be a gyomra (pl a falatkás hozzátáplálást), akkor kitalálunk egy olyan alternatívát, amivel megbékél ő is, és én is (szóval amikor nála van a kicsi és evésidő lenne, akkor az egész brokkolirózsa helyett csészéből kap brokkolilevest, amiben nincsenek darabkák). De részéről is kell egy rugalmasság, és ugye az elfogadása annak, hogy nem ugyanúgy neveljük a gyereket, mint ahogyan régen ő tette. Tiszteletben tartja a kéréseimet, és igenis kompetens szülőnek tekint, így az egyet-nem értések ellenére is meg tudok benne bízni, hogy nem fog a gyerekkel olyasmit csinálni, amit nagyon nem néznék jó szemmel. Lehet ezt így is. Ha olyan lenne anyósom, mint a tiéd, akkor nemhogy nem bíznám rá a gyereket, de nem is nagyon akarnék vele találkozni- ez a cumis dolog nettó kínzás, ilyen közegbe inkább nem viszem a gyerekeimet.
válasza:Olyanra nem bízom, aki nem tartja tiszteletben a gondozási elveimet.
Anyósomra nem bíznám fél órára sem, mert ő a ridegtartás híve, hagyná sírni, túl korán hozzátáplálná, stb.
Anyám ilyeneket nem tenne, rá kellett is már bíznom, mikor orvoshoz mentem, a baba már 6 hetesen vigyorgott, ha meglátta.
Egyikük sem él velünk.
válasza:Igen, ilyeneken nem problémáznék. Na meg, ne érts félre, de nem csak a te gyereked, hanem a férjedé is, neki is van beleszólása.
Amúgy nekem normális, kedves anyósom van, aki tiszteletben tartja a kéréseink javarészét, de tudom, hogy nem mindennel ért egyet. De nem is kell amúgy szerintem, úgyis az én gyerekem, amíg nem veszélyezteti a gyereket, ahogy az 1-es írja, nem akadnék ki apróságokon.
Megjegyzem, ő azért betartja, amit kérünk. Ilyen hozzád hasonlóan kicsi dolgokat nem, hogy pl. neki mániája a krémezés (én egyáltalán nem használok popsikrémet), szóval ja pelenkáz, ráken fél tubust, én meg legyintek. Vagy pl. az a tipikus édességes nagymama, aki sütivel, csokival, mindennel várja az unokákat, csak ki rá kell mutatniuk valamire a konyhában, én pl. nem adok ennyi édességet és nem is értek vele egyet, de egyefene, nem hal bele néha a gyerek, ha édességevős napja van a nagyinál.
Szóval érted, amúgy nagyon szereti az unokáit, az unokák is rajonganak érte, nem veszélyezteti őket, úgyhogy eszembe nem jutna ilyenek miatt eltiltani. Majd rájön ő is, mi működik a gyereknél és mi nem. Na meg, nálunk sokszor a nagyinál másképp viselkednek, másképp reagálnak rá.
Ha van egy szerető, befogható nagyi, az mindenkinek jó.
válasza: válasza:"Anyósom szerint egy okos babának nem kell cumi, úgyhogy rendszeresen cukkolja azzal a gyereket, hogy kiveszi a szájából, olyan magasra emeli, hogy ne érje el, és vigyorog az arcába, amikor a lányom nyöszörögve próbálja elérni, hogy nem kell ez egy ilyen okos kislánynak."
Nem lehet elég korán elkezdeni a gyerek megszégyenítését. A cumi megnyugtatja, de a nagyanyja helyette akarja eldönteni, hogy arra nincs szüksége, és a csúfolódással biztos megtanulja egyúttal megnyugtatni magát, ugye? (Irónia) Gondolom, ha majd majd túl sokáig bepisil, arra is az lesz a megoldása, hogy ki kell csúfolni, hogy nagylány már ilyet nem csinál. Mert régen ezt szokták tenni.
Köszi, nagyon jókat írtok, minél több véleménynek nagyon örülök!
Azt nem írtam, de a lányom is imádja az anyósomat, nem csak fordítva. Nyilván nem akkor, amikor ilyen baromságokat csinál, hogy elveszi a cumiját, de ha csinál is ilyet, az is csak 2 perc egy egész napból, és a maradék időben nagyon odaadóan játszik vele. Anyukámra, a férjem két idősebb testvérére, a saját húgomra hagytam már a gyereket, ott nem is izgultam ennyire, de ők egy fokkal normálisabbak. Anyósom úgy tekint a babákra, mint kicsi felnőttekre (akiket a 6 éves oltással butítanak le, hogy politikailag irányíthatók legyenek 🙄), ami sokszor nagyon fura nevelési elveket eredményez, de csak ritkán károsakat. A férjemet azért nem írtam bele a történetbe, mert azt mondta, hogy neki így is úgy is jó, az lesz, amit én szeretnék.
válasza: válasza:Anyósom(anyám sem) 6,5 év alatt nem értette még meg, hogy nem hagyjuk nyitva a 4. emeleten, meg a 8. emeleten az ablakot,mert 1 pillanat alatt baj van.Különben kb mindenben megegyezünk, nagyon jóban vagyunk, de nem bízom rá a gyereket.(anyám ugyanez)Én csak emiatt a k..urva ablaknyitogatás miatt nem bízom egyikre sem rá.Szerintük 6,5 évesen tudni kell,hogy nem szabad kiesni az ablakon(wtf?!).Semmi mással nem tudnak kijavíthatatlan kárt tenni benne, de ha egyszer ezt az ablak dolgot elcse...szik abba belehal a gyerek.Nincs az a mozi/étterem/wellnes ami megérné azt az ideget,hogy életben marad-e a gyerek mire hazaérünk.
Te nem szereted anyósod,nem bízol benne,ne bízd rá a gyereket szerintem még.(mondjuk nálam bicskanyitogató,mikor valaki incselkedik egy gyerekkel,simán kivertem volna a kezéből a cumit,hogy nem szívatjuk a gyereket"játékból",mert ez parasztság)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!