Nagyon el vagyok keseredve!? Kudarcot vallottam anyaként.

Lányom 15 hónapos, sosem volt különösebben probléma a viselkedésével mostanáig. Néhány hete borzasztó hiszti-sírógörcs rohamokat tud kapni főleg ha fáradt, de az sem feltétlenül kell hozzá. Ha az apja, vagy anyukám vigyáz rá,(iskolába járok) érdekes módon ez nem jellemző, sosincs vele gond. Az a legnagyobb gond, hogy ilyenkor annyira sír, hogy csapkod, veri magát, ordít, engem eltol, szóval vígasztalni sem tudom, teljesen tehetetlen vagyok, mert ha otthagyom, mégjobban sír, ha magamhoz húzom, úgyszintén. A mai délelőttöt így bőgte végig, fáradt volt, de az altatási próbálkozásokra is csak ordítani kezdett,csinálni nem tudtam tőle semmit, ott voltam végig vele, de az sem volt jó., mint akire rájön az 5 perc, elkezd bőgni. Ha meg megyek a dolgomra, csak rosszabb,tehát semmmi nem jó neki. Oké, hogy fáradt, de ez szerintem már nem normális dolgog. Ez egyedi eset, vagy Nektek is csinál ilyet a gyereketek?

Teljesen tehetetlen vagyok ezekben a helyzetekben, nem tudom, miért lett ilyen, hiszen szerető, törődő családban nevelkedik, nem szoktuk sírni hagyni, és ez van. Talán túl sokat is van vele foglalkozva? Mit rontottam el, hogy csak ha velem van, akkor csinálja? És miért olyan ambivalens vele, hogy el is tol meg kellek is neki egyszerre? Mit tegyek? Hol olvashatok utánna, hogy mi lehet az oka ennek a viselkedésnek? Kérlek segítsetek, mert teljesen kész vagyok.