Micsoda hülyeség! Még hogy nem szokik hozzá? Dehogynem!

szerintem ne vedd fel nappal állandóan, inkább maradj mellette, beszélj hozzá, símogasd, feküdj mellé...stb. biztos, hogy nem ok nélkül sír, egyébként meg vannak sírós és nem sírós babák.

ha sírás közben felhúzza a lábát, az bizony nagy valószínűséggel hasfájást jelent. egyébként lehet, hogy túl sok inger éri, így nem tud aludni.

ha szoptatod, ha nem, a szopóreflex miatt sokat akar cicizni, ennek "levezetésére" jó a a cumi.

egy 1 hós babának nincs sokmindenre szüksége, legyen tele a poci, az ne fájjon, illetve a szopóreflex is kielégüljön. persze kell a közelséged, de a kezedben nem tud kényelmesen pihenni, annál már az is jobb, ha magadra kötöd, mint ahogy sokan teszik. én ezt nem csináltam, nálunk ilyen gond nem volt, szépen hasrafektettem, cumi a szájba, simogattam a buksiját a hátát, és szépen elaludt. ennyi idősen nem is volt többet fent, csak evett, büfizett, tisztába tettem, és irány a kiságy. kb. 2 hónapos volt, amikor már többet is fennvolt, akkor színes dolgokat nézegetett, feküdt a babaszőnyegen, én meg mellette és beszéltem hozzá, dudolgattam, de kézbe nem vettük. azóta sincs felszoktatva, ami nem jelenti, hogy nem foglalkozunk vele, vagy nem szeretgetjük, csak éppen nem cipeljük.

szóval először nappal kezd visszaszoktatni arra, hogy ne legyen kézben, fektesd hasra, az jó a pocijának is, simogasd, ha elalszik akár a nagyágyatokon, akkor tedd a kiságyba. próbálj valami napirendet kialakítani, azaz kb. egyforma időközönként etetni, utána fontos a büfi, és már le is lehet tenni. próbáld meg megnyugtatni ha sír anélkül, hogy felvennéd, simogasd, esetleg susogj neki, állítólag a folyamatos s betű emlélezteti az anyaméhben léévő hangot, feküdj mellé, adj neki cumit. ha ez nem megy, akkor vedd fel, de ahogy megnyugszik, próbáld letenni. éjjel viszonylag sötét legyen, ne beszélj hozzá, csak akkor tedd tisztába, ha kaki van, és akkor is mehet a simogatás, ezért is jó hason altatni, ha ő ezt elfogadja.

1-2 alkalommal én be is pólyáztam, amíg nem aludt hason, mert állandóan felkeltette magát az önkéntelen mozgásokkal, ez segített, de a hasonfekvés ezt a problémát megoldotta.

ne ess kétségbe, ez nagyon nehéz, sok energiát felemészt, én is kiborultam 6 hetes korára, pedig nem sírós a babám. túllesztek ezen a kezdeti nehézségeken, hidd el, egyre jobb lesz, nekem az első 3 hónap volt iszonyúan nehéz, azután könnyebb, és amikor az ember lánya megkapja az első mosolyt, akkor rádöbben, hogy ezért érdemes szenvedni.

kitartást és nyugodt alvást kívánok.

8 hós lány anyukája

1hónap!

És még most jön a java:)

Még nagyon picike a baba, szüksége van rád.

Azért meg ha sír, valami oka van.

Azt hogy nem alszol sokat, meg lehet szokni.

hát én nem hittem az ilyen hülyeségeknek szerencsére! én az elejétől kezdve ha sírt ok nélkül akkor csak odakuporodtam mellé, v fekve, v odaültem...és magyaráztam. hallotta a hangom, érezte h ott vagyok, és ezt szokta meg egy idő után. most 4 hós de nem várja el h felkapkodjam, elvan magába, és eddig is elvolt :) persze megvolt a hasfájós időszak, akkor persze h próbáltam mindenképp enyhíteni a fájdalmát... ha van oka h sír csak akkor veszem fel, ringatom...

sztem úgy tudnád h ha sír akkor nem veszed fel, hanem csak odabújsz, odaülsz... először persze h nem fog neki tetszeni, de egy idő után tudni fogja, h ilyenkor ez van... persze ez csak az én véleményem!!!! nálunk ez vált be...