Mit, és hogy mondjam el a 2 éves kislányunknak, hogy meghalt az Apja/31 évesen, motorbalesetben:. (/! Hogy kezeljem a helyzetet, hogy a legkevésbé sérüljön a pici lelke, és később is értse, hogy mi történt?
Nagyon sajnálom, Őszinte részvétem! Hogy vagy, hogy bírod?
A kislánynak nem tudom, hogy lehet ezt elmondani, Ő 2 évesen még nem értheti ezt,talán azt kellene mondani, hogy apa elment az angyalokhoz..
Nem tudom mit írhatnék, nagyon sok erőt és kitartást kívánok, együtt érzek veled!
Őszinte részvétem!
Nagyon nehéz lehet most neked, én ebbe bele sem merek igazán gondolni...
2 évesen már tudja hogy az az ő apukája, csak nem tudja felfogni, mi történt hogy ha emlegeti miért nem jön, miért nem látja többet
mondd el neki hogy spa felment a mennybe az angyalokhoz mert meghalt.
Egy képet tenyél ki neki apáról amit lát, hogy ne felejtse el, tudja emlékezzen rá az az ő apukàja volt
Őszinte részvétem!
Reméljük, hogy még túl pici ahhoz, hogy sérüljön a lelke. A fent javasoltakon túl mondhatod neki (habár nem tudom, ezt mennyire érti), hogy ezentúl álmában fog tudni vele találkozni, akkor fognak tudni együtt játszani, sétálni stb. Esetleg mesélhetsz neki, hogy ha majd elalszik, akkor apa ott várja, és majd ezt és azt fogják együtt csinálni. És hogy apa ott van a csillagok között, onnan néz le rá, úgyhogy ha felnéz az égre, és mosolyog, akkor azt apa látni fogja.
öszinte részvétem!!!!!!
én nem is tudom mit csinálnék ilyen helyzetben, de a fentiekhez csatlakozom. ezek lehetnek a legjobb "válszok".
kitartást ,és sok erőt, mind neked, mind a családodnak!!!!
Nagyon sajnálom!!! Bele sem merek gondolni milyen szörnyű lehet nektek most!
Nem tudom mi lenne most a mondani, szerintem az anyai ösztön elő jön ilyenkor is, hallgass rá most is...
És törődj vele nagyon sokat, mert ő már ilyenkor érti, érzi, és hiányozni fog neki az apukája!
Őszinte részvétem!
Megkönnyeztem a történetet és a válaszokat is...
Nagyon sok erőt és kitartást kívánok, és hogy az idő mihamarabb begyógyítsa a sebet a lelketeken!
Köszönöm az együttérzéseket és a válaszokat.Nagyjából ez megy és járok pszichológushoz is,hogy Ő mit tanácsol.
Az ujabb csapás,hogy otóber 1 től Nekem is vissza kell mennem dolgozni/most derült ki/
Fogalmam sincs,hogy fogjuk bírni.Aztán lehet,hogy Én jobban félek,mint kellene,de nagyon aggódom a lánykánk miatt!Nekem csak Ő maradt!A férjem családjára nem számíthatok!Sajnos!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!