Suttogó (olvastam)! Kiságyába szoktatás! Normális hogy igy gondolom? Tanácsot kéek nem okitást!

Velem közel egy évig aludt,majd egy hétig tartott mire beszokott,de akkor csak ott aludt éjjel nappal,rengeteg sírással.A szívem szakadt meg,de már nem volt értelme mellettem aludni,mert sokszor felkelt és csak szórakoztatott,másnap meg mindketten fáradtak voltunk.

amióta a saját ágyában alszik mindenki nyugodtabb,nem beszélve arról,hogy azóta tesója is van és őt nem tudnám ellátni ha velem aludna.

Bár én nem hiszek a suttogó módszerben, a következetesség nagyon fontos. Egy időbe én is magam mellé vettem a kislányom, mert éjszaka alig tudtam visszaaltatni.

Nem tudom a nappali alvás hogyan zajlik nálatok, de nekem bevált, hogy nappal a kiságyában altattam (nem a karomban és nem babakocsiban). Sírva aludt el, de valahogy 3-4 nap után rájött, hogy este is "annyi a dolga", mint nappal.

Mi a legelejétől a Suttogót követtük, mert közel állt hozzánk a szemlélete és könnyen megértettük, alkalmaztuk. Elejétől a kiságyában aludt, vagy a kendőben, vagy a babakocsiban, hogy minél többet legyen nappal levegőn. Soha nem aludt velünka az ágyunkban és nem is hiányzik neki. Ő a kiságyát szokta meg és ha fáradt oda megy hozzá hogy ő aludni szeretne, bár szigorú napirend szerint nevelem, mégis néha egy negyed órával elöbb bekéretőzik az ágyába. Szerinem a Suttogót meg kell élni, és olyan mint a zene vagy bejön vagy nem. Nekünk bejött.

Ébredés után imád hancúrozni az ágyunkban, de elaludni soha nem kérte. Mi következetesen, kivétel nélkül, napirend, suttogó elv szerint neveltük és egy irányvonalat követtünk, nem kevertük más ézetekkel így működik a dolog, persze némi rugalmssággal. Nem volt ki segítsen, mert mindenkim meghalt, és a másik oldalról sem számíthattunk, így kénytelenek voltunk vlami mellett dönteni. Nem bántuk meg!!!:-))