Ne ítéljetek. Hogy bírtátok ki a babával az első évet? Én úgy érzem kezdek depresszióba esni. Egyedül vagyok vele és a sulis nagyobbira meg nincs időm. Ez is bánt.

Én például épp ezért nem vállaltam anno másodikat. Mert tisztában voltam vele, hogy nem vagyok ennyire önfeláldozó, és szükségem van saját életre is. (miután az egyetlen gyermek elérte a megfelelő kort természetesen).

Keress hasonló anyukákat a környéken, akikkel tudsz beszélgetni, barátkozni.

"Egyedül vagyok vele és a sulis nagyobbira meg nincs időm."

Nem te szülted az elsőt? Vagy hogy nem tudod, hogy bírd ki? Már van tapasztalatod, nem?

Mennyi idős a nagyobbik?

Nekem 2 kicsim van. 2 és fél évea a nagy,4 honapos a pici.

Mind a kettőre van időm, mellette főzök naponta és rend is van minden nap 🤷‍♀️

Sokat is mozdulunk ki itthonról, igy nem kattanok be.

Nem 5. vagyok, de én pl vittem a gyereket könyvtárba, játszótérre, bizony, télen is lehet oda járni, kirándulni a közeli parkba. De mentünk játszóházba, baratokhoz is.

Amúgy meg ha sok a gyerekkel töltött idő és szeretnél egy kicsit egyedül lenni és kikapcsolodni, akkor keress egy jó bébiszittert.