Hány évesen lett saját lakásotok? Mi most albiban vagyunk, kisfiunk 1,5 éves. De most hazapakolunk anyáékhoz, mert ott bírunk félre tenni.

Én 28 vagyok, a párom 32. Van kertes házunk, minimális hitellel vettük két éve. Viszont a válság miatt felújításra nem jutott, így szülőknél lakunk, külön házrészben, mivel hatalmas a ház.

Vitába szállnék a fentivel: szülőkel lakni nem rossz, ugyan vannak nehézségek, de nagyon sok a pozitívuma: megszokja a pici az embereket, valaki mindig ráér játszani vele, nem igényel félnapos szervezést, hogy elszaladj a boltba vagy fodrászhoz, esetleg az uraddal este moziba. MEhet egybe a kaja főzés, ami könnyebb mindenkinek és olcsóbb is.

Jól teszitek, hidd el, jó döntés volt! LEsznek nagyon nehéz napok is, de jól kijöttök nagy súrlódások nem lesznek:-)

27/30 évesen lett saját, illetve majd 25 év múlva lesz saját. Dupla annyi a lakáshitel, mint az albi :((

Ha előre tudjuk, inkább maradunk albiban. Szülőkhöz mi nem tudunk menni , hogy spóroljunk, pedig mennénk!!!!

(Az egyikük nem tartja egészségesnek, a másikuknál meg nem férnénk, meg anyósékhoz inkább nem mennék amúgy sem :D

Abban az esetben, ha havi 90.000 ft-ot tesztek félre - albérlet cca. 60 e ft + a rezsi, ami most ugye kevesebb, ez legyen 90 e ft.

Ebben az esetben jó 9 évig kell havi 90 e ft-ot félretennetek.

Kiszámoltad ezt már?

én sem vagyok híve a szülőkkel együtt lakásnak, bár habitusa válogatja. Se velem, se a párommal nem nagyon lehet együtt élni. Jól megtaláltuk egymást:)

Szóval 22/23 évesen házasodtunk, 3 évig éltünk nagymamám házában, albérletet nem fizettünk ugyan, de nem is tudtuk semmit sme kezdeni a házzal. Utána apósoméktól kaptunk egy fél házat, másik felét megvettük 35 éves részletre, itt élünk már 4. éve. Én 29, párom 30. Nos, a ház olyan, hogy sokan - a fejemet teszem rá - nem jönnének ide lakni: fürdőszoba még nincs, a 3 szobából csak 1 van kész, 1 évvel ezelőttig minden héten egyszer anyámékhoz vittük a szennyest mosni, mert egy rohadt mosógépünk sem volt. DE: semmi kényelemért nem adnám a saját nyugalmamat, a saját békémet, azt, hogy ha veszekszem a párommal, együtt békülünk ki, hogy a szülők nem hallják a szexmeneteinket, hogy azt főzök, amit akarok és a dolgokat oda teszem, ahova akarom, és soha senki nem szól bele abba, hogy mit hogyan csinálok. A házzal lassan haladunk, lassan építgetjük, csinosítgatjuk, mert a miénk. Nem tudom, mikor lesz kész, attól függ, milyen tempóban lesz rá pénzünk. De a miénk:)))

A kisfiunk 7 hónapos

24 vagyok a férjem 27! Vállalkozó vagyok a férjem is dolgozik, van egy saját telkünk mégsem tudunk felépíteni egy házat akárhogy is spórolok meg gondolkozok!!!

Sajna nekünk senki nincs aki anyagilag segítsen, de még lehetőségünk se, hogy a szülőknél lakjunk! Van egy 4 hónapos babánk!

Nagyon érdekelne, hogy hogyan tudnék így belevágni egy építkezésbe!!!

Bocs az offért!!!!!

De akkor mit is akartok? pár száz ezret összegyűjteni és hiteles lakást? vagy mit, mert a kérdésedből számomra az jött le, hogy lakásra gyűjtötök.

A hitelre vásárolt lakás nem saját lakás, az a bank tulajdona. Lehet, hogy ezért értettem félre és hittem azt, hogy összegyűjtitek az egész árát.

Mert te írtad:

"Amint lehet, veszünk egy lakást."

Akkor ez így helyes: amint lehet, veszünk fel hitelt.