Este hányszor szoktatok felkeni egy babához ha sír?

Nálunk most van csak, hogy néha álmában felsír és azzal ébreszti fel magát is, de most kezdtük a bölcsit két hete, szóval érthető. Amúgy eddig sosem sírt éjszaka, ahogy a többiek írták, a halkabb nyafikra már felébredtem egyből. De akkor mindig mentem megnézni, hogy mi a gond. Volt idő, amikor óránként-40 percenként keltem, mostanság már csak olyan 3-4 alkalommal, ha nincs egyéb nyűgje (fogzás, betegség, stb).

De nem tudom, van olyan, aki nem megy oda a baba minden sírására? O.o Nekem ez olyan elképzelhetetlen, inkább hagyja elvből ordítani szegént órákig, hogy senki se tudjon aludni a házban, minthogy odamenjen és két perc alatt megnyugtassa? El nem tudom hinni, hogy létezik ilyen.

Ahányszor jelez.

Egyrészt: nem tudhatod, mi van vele: éhes, fázik, bepisilt, bekakilt, rátekeredett egy hajszál az ujjacskájára és épp elszorítja (ne tudd, hányszor megtörténik...), a közelségedre vágyik, fél, szokantlan neki ez a kinti világ. Ahogy többen írták előttem, ő még csak sírással tud neked jelezni, és ez tiszta segítségkérés és nem manipuláció.

Másrészt:a sírni hagyás nagyon elavult és káros gyakorlat, a babák NEM tudják megnyugtatni magukat és NEM tudják visszaaltatni magukat. Egy sírni hagyott baba egyvalami miatt hallgat el egy idő után: megtanulja, hogy "hiába kérek segítséget, senki sem jön, hogy segítsen rajtam". Ilyenkor a baba a túlélésre koncentrál és "lekapcsolja" magát, hiszen felesleges energia a sírás, ha nem jön rá válasz. Közben a testében elképesztően magasra szökik a stresszhormonszint, és hosszú órákra ilyen magas marad.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogyha felsír a babád és nem termesz ott 30 másodpercen belül, akkor szaranya vagy, hanem azt, hogy a sírásokra reagálni kell, akkor is, ha az első hónapokban látszólag mindenért sír. Plusz érdekesség, hogy a babáknak még nincs kialakult időérzékük, ő nem tudja, hogy csak 3 perce hagyod sírni, a pillanatban él, ezért neki az a helyzet végtelen hosszúságúnak tűnik.

Az ember hordozott emlős, fejletlenül és ahhoz képest fejletlen aggyal jön a világra, a gondozója nélkül nem életképes. A gyerek nevelése nem ott kezdődik, hogy nem reagálsz a sírásokra, káros tévhit, hogy az ekkora babákat már most szokatni kell az "önállóságra", vagy hogy "meg kell értse, hogy nem körülötte forog a világ".