Amikortól az anyuka otthon marad a gyerkőccel, onnantól kezdve a háztartás csak az ő feladata, az apák onnantól már nem csinálnak semmit, mivel ők dolgoznak és a nő úgyis otthon van?

Nálunk apa 12 órát dolgozik,így nem nyúzom házi munkával ha nem muszáj.

Felveszi a kicsit így is amikor kell vagy látja,hogy elfáradtam,a szobánkat vagy a nappalit rendbe teszi,bedob egy mosást..

Többet nem is várok.Ameddig itthon vagyok a fiúkkal simán van időm elmosogatni vagy felporszívózni,főleg mióta nagyobb lett.

Ameddig kicsi volt is megoldottam.Megvártam ameddig elalszik,lefoglaltam,majd elkezdtem 'feladatokat' adni neki..

Én megcsinálok nagyjából mindent, viszont főzni nem lehet a gyerek mellett, mert felmászik mindenre, és volt már hogy vetődve a pelenkájánál fogva kaptam el... már nem baba, totyogós. Szóval mi vacsorázunk, nem ebédelünk. Korán otthon van a férjem, mert hajnalban megy dolgozni, és utána én főzök, ők játszanak, valamelyikünk elmosogat, kimegyünk egyet sétálni, utána felesben esti rutin, altatás.

Szabadnapokon megosztjuk teljesen a napi teendőket.

Én is megcsinálok általában mindent,esetleg ha valamit nem,azt közösen,vagy addig ő eljátszik a kislányunkal, amíg én megcsinálom

A nappalit,játszószobát,konyhát szinte minden nap kitakarítom,hisz ott vagyunk a legtöbbet,a hálószobát,gyerekszobát heti egy alkalommal,de akkor ágyneműcsere,gardrób takarítás stb.

A fő teendőm az ebéd elkészítése,minden nap főzök(kivétel hétfő)általaban 2 óra alatt végzek mindennel,utána a kislányommal kint vagyunk,sétálunk,majd ebédelünk,majd alszik 2-2.5 órát,én addig összerámolom a konyhát,majd én is szusszanok egyet

A főzést könnyen megoldom,mivel már másfél éves elmúlt a kislányunk

Az elején a férjem főzött,takarított,ez nagyon nagy segítség volt,mert rengeteget éjszakáztam

Az ablakpucolás,függöny leszedése közös program,mivel 156 nm-es házunk van

A telek meg 3400 nm-es, aminek a nagyobb része füvesített,a többi termő gyümölcsfák gondozása teljesen a férjem rendezi

Nyilván ezt a gyermek születése elött megbeszéltük,ott segítünk egymásnak ahol tudunk,de ott pl ahol a férj,hajnaltól estig dolgozik,kemény fizikai munkát,attól én nem tudnám "elvárni"esetleg akkor,ha nem megy hétvégén dolgozni

Szerintem ahány ház, annyi szokás...

Nálunk pl mar gyerek elött is az enyém volt a házimunka.

Férjem reggeltől estig dolgozik, en 8 órában jártam. Már csak unalomból megcsináltam, minden nap főzéssel.

Most 2 gyereknél járunk (2 éves az egyik, 2 hós a másik).

Ugyan ez. Délelött míg elvannak takarítok (sosem csúszok el vele, mindig rend van, minden napra kitűzök valamit, pedig 140m2-ről van szó). Illetve megfőzök.

Míg délben alszanak énidőm is van. Délután pedig csak játszunk.

Férjemé a kert. Fünyírás, kertrendezés stb...

Visszamegyek dolgozni, majd kiderül hogy lesz.

De pl barátnőmnél 1 gyerek van, 1 éves.

Ott a férje 12óraban dolgozik, majd hazamegy főz és takarít. Baratnőmnek csak a gyerek a dolga. Na ez nekem nem menne.

#17 de érdekes, nekem a főzés pont azért nem megy mert 1,5 éves. Gondolom gyerek és gyerek között is van különbség ilyen szempontból. Az enyém pl mászik. Fel. Minél magasabbra. Háttal vagyok neki, mert pl szeletelek húst, erre azt látom, hogy már a "csillárról lóg" képletesen persze.

Szóval vagy megvárom a férjem a főzéssel, vagy beteszem olyan helyre ahonnan nem tud kimászni, abból sírás lesz mert menne, vagy ha elé teszek egy mesét, bezombul mert nagyon szereti... inkább azt választom, hogy estére főzök.