Miért lett manapság "divat" a kötődő nevelés?

Olvass utána a kötődési stílusoknak és azok következményeinek, mielőtt okoskodsz, kedves 20-as.

Olvass utána, hogy mikortól is számít úgy igazából ahogy neveled a gyereket mielőtt okoskodsz, kedves 21 mert nem az újszülöttkori majomszeretettől lesz belőle kiegyensúlyozott felnőtt ember abban biztos lehetsz.

Én is javasolnék egy kis művelődést. Kötődéselmélet, kötődési stílusok stb.

A nem kötődő nevelés pedig még mindig nem az, hogy sírni hagyod, leszarod és szabadulni igyekszel tőle. A kötődés szó pedig abszolút nem helytálló elnevezés mivel a kötődés nem ezeken múlik. Nem kell ezt mindenkire ráhúzni aki odafigyelve neveli a gyerekét, mert számomra nem az a célja ennek, hogy a gyerekem kötődjön hozzám vagy amihez akar, hanem hogy kiegyensúlyozott, boldog emberke legyen belőle.

22. A kötődő nevelés, mint írták itt már páran, nem a majomszeretet, hogy nonstop szórakoztasd és kiszolgáld a gyereked, sem nem a "helikopterség", amikor akadályozod az önállóságban, mert te mindent jobban tudsz nála. Annyit jelent, hogy az életkorának, érettségének megfelelően kielégíted az érzelmi és testi szükségleteit. Ez babaként az, hogy ha sír, akkor próbálsz tenni ellene (megeteted, tisztába teszed és ha arra van szüksége, akkor bizony magadon altatod vagy hurcolod ide-oda. De ha nincs ezekre szüksége, akkor persze nem kell! És persze kimehetsz nyugodtan nélküle pisilni meg rábízhatod néha az apjára vagy nagyira, szóval nem kell túlzásba esni az önsanyargatásban). De ha nem hagyod sírni, akkor megtanulja, hogy tud hatni a világra, hogy érdemes szólni, ha baja van vagy szeretne valamit, mert a környezete válaszol. A pszichológusok szerint, ha elhanyagolod (vagy netán bántalmazod), akkor viszont azt tanulja meg, hogy nem érdemes sírni. Így lehet belőle negatív kötődésű felnőtt, aki szerint a világ rossz, nem baj, ha én is rossz vagyok, mert felesleges próbálkozni, vagy ambivalens kötődésűek, akik előre dühösek arra, akit szeretnének szeretni, mert az "úgyse" fogja viszonozni. Ilyen típusú felnőttekből pedig aztán Dunát lehet rekeszteni - nézz csak be a párkapcsolat topikba :)

26-os, itt látszik, mennyire tájékozatlan vagy a témában. Hiszen bizonyított, hogy pontosan az számít, hogy hozzád biztonságosan kötődjön. Ettől lesz később kiegyensúlyozott, boldog emberke...

#3 Tehát aki hagyja piszkos pelenkában ordítani a gyereket a másik szobában órákig, az nem lusta?