Manapság milyen egy jó nevelt 4-5 éves kisgyerek? Kire mondják és kire nem?

Szerintem jólnevelt gyerek az, aki nem káromkodik minden mondatában, a b+ nem kötőszó nála és nem úgy beszél mint egy kocsis.

Nem bántja a társait, nem leli örömét a másoknak okozott fájdalomba, nem verekszik, nem harap. (a jogos önvédelem persze más kategória.)

Nem rúgdossa az Gondozóit, tanárait.

Nem köpköd.

Na most ha egy gyerek eleven, nem bír megülni, pörög, cscsog, játszik, az nem neveletlenség! Nekik még ez a dolguk. A hiszti sem neveletlenség hanem dac a szabályok ellen.Amit meg is tudok érteni. Feszegetik a saját határukat.

Boldog lennék ha fele annyi energiám lenne mint nekik.

Szófogadatlanság pedig az én szótáramban nincs. A gyerekek külön emberi lények, hogy is lenne jogunk parancsolgatni nekik? Én a fiamat szépen meg szoktam kérni dolgokra.

"Megtennéd, hogy felporszívózol?"

Erre a válasz szinte mindig persze egy pillanat.

Volt olyan, hogy mondta, most nem szeretné, nagy gond? De később megteszi ha úgy jó.

Én meg mondtam, hogy persze, semmi gond.

Kommunikálni kell. Úgy viselkedni a gyerekkel, ahogy elvárjuk, hogy velünk viselkedjenek. Nekünk se mindenhez van kedvünk. Mi is vagyunk dühösek, hisztisek. Ezt el kell fogadnunk.

Közel 5 éves kisfiam van.

Jólnevelt kiskölyöknek tartom és a visszajelzésekből is erre következtetek.

Általános szituációban (bolt, posta, bábszínház stb.) a jól neveltsége:

- köszön, ahogy beér a helyiségbe (néha még előfordul különösen a számára szimpatikus idegeneknek a "szia", de legtöbbször napszaknak megfelelően "jó napot kívánok" stb.)

- kér, megköszön, nemcsak elvesz, fellök

- ha "dugó" van, akkor hangosan mondja pl. "elnézést bácsi, el szeretnék menni, tessék elengedni" vagy hasonló, már nem furakszik

- nem tör-zúz idegen helyen, ha szeretne valamit (ennivalóból venni, pisilni elmenni stb.) akkor kérdez és kér

- kisfiúként már pl. liftajtóban, társasház kapujában stb. előre engedi a nőket, időseket, az ajtót, ha kinyitja, akkor megtartja, amíg más is bejön rajta, nem vágja rá másokra az ajtót (és nagyon büszke erre, kántálja még egyelőre hangosan a versikét, amit tanítottam neki, hogy "lányoké az elsőbbség, fiúké a dicsőség" :)

- normálisan, kulturáltan tud enni otthon és vendégségben is- nem köpköd, nem böfög szándékosan, nem pukizgat röhögcsélve az asztalnál stb. udvariasan kér még, ha szeretne valamiből, nem fogdossa össze az ételt a péksütisnél sem, a vendégségben sem, otthon sem csinálja, hogy harap belőle és visszadobja

- általában már figyelmeztetés nélkül használja a szalvétát, zsebkendőt és a kézmosás is szokott menni (néha azért még figyelmezteti kell természetesen, mert egyszerűen elfelejti valamelyiket)

- alapvető higiénés és udvariassági formákkal tisztában van, legtöbbször gyakorolja is.

- otthon még ezeken felül tudja a "házirendet", tehát otthon még a fentieken túl a korának megfelelően tudja, hogy milyen szerepe van pl. evés után elvinni a tányért, lekapcsolni a villanyt, nem széthagyni a cipőket stb.- ezek már ilyen praktikus dolgok de talán számítanak a megítélésében más helyen is.

Az én fiam szeret a központban lenni, időnként még nekem is kicsit harsány, de ettől függetlenül ezekkel az alapokkal tisztában van, illetve jó példát lát az oviban, otthon. Nem tragédia, ha valami ezek közül egyszer-egyszer kimarad, akkor ott vagyok én, hogy finoman figyelmeztessem (pl. mit felejtettél el kisfiam az evés végén? vagy a fülébe súgom, hogy "köszönés")- nem olyan nagy dolog, csak következetesen kell mutatni a mindennapokban.

hétvégén itt volt nálunk a barátnom kislánya, aki 4 éves.

vacsoráztunk, dicsérte a kaját, majd azt mondta "nagyon finom a vacsora, de már nem kérek tobbet, nem baj? " majd pár perc elteltével megkérdezte, hogy felállhat- e az asztaltol, elpakolt maga után, a maradékot a kukába ontotte, tányért, poharat a mosogatoba..ezután megkérdezte, hogy játszhat-e még egy kicsit. 15 perc mulva jott, hogy o már fáradt, felmegy fogat mosni és lefekszik aludni. felmentem vele, jo éjszakát kivánni, puszi puszi. reggel benéztem hozzá fél9kor, a szobájában ult az ágyon és a konyveit lapozgatta. kérdeztem, Emilie, te már régota ébren vagy? igen. miért nem jottél be a szobánkba? nem akartalak zavarni benneteket. o egy nagyon konnyen kezelheto kislány, ha mondom neki, hogy gyere ki a vizbol Mili, megyunk mostmár haza, nem sir..nem vergodik..csak annyit mond, hogy rendben és elkoszon az aktuális "barátnoitol"..jah, egyébként ahogy lent voltunk vele a tonál, nézem..mit csinál ez a gyerek...odament a "barátnoje" anyukájához és ezt mondta: "Jo napot kivánok! Emilienek hivnak és 4 éves vagyok. Játszhatok Diával a vizben? "

szuletése ota ismerem a kislányt, a barátnom mind a 3 gyerekét igy nevelte..tisztelettudoak, udvariasak, barátságosak. a fia 13 éves, a lánya 11 és a kicsi Emilie 4