Miért van az, hogy egyes kérdéseknél véres vitává fajul a válaszadás?

Mert sokan azt gondolják,hogy csak úgy a jó,ahogyan ő csinálja/vagy csinálta,és nem lát tovább az erdőnél...

Az eszébe sem jut,hogy ahol az egyik dolog bejön,lehet másnál már nem...

Én így gondolom...,de kezdődhet a vita....! :D

Én sem értem, nem látjuk a másikat, csak meg kellene hallgatni, hogy ilyen is van, és összeszámolni, hogy ki hány igent, nemet adott pl.. Én mindig kilógok a sorból, pedig szerintem a gyerekem közérzete összehasonlíthatatlanul jobb más gyerekekével, sőt a saját csecsemőkori helyzetemhez képest ragyogó helye van.

Pl.: szoptatás témában vesztettem 20 %-t, mert anonim fórumon le mertem írni, hogy különösebb indok nélkül nem szoptattam.

Egyszerűen nem tetszik a tevékenység és nem tudom átérezni. Az az anyázás, amit kaptam erre...közben a lányom most is nagy vidáman gurgulázik olyan jól érzi magát.

Sajnos egyet kell ertenem Veletek :(

Meg azt tennem hozza, hogy kimerultek faradtak es feszultek is vagyunk.Valaki jobban valaki ezt kevesbe jol toleralja es agressziv lesz.

Mivel mashol nem tudja ezt kielni kieli idegeneken es igy nincs buntudat.

cyberverekedés:) Jó megnevezés és nagyon találó!

Sokan flusztráltak is, de én főleg azon húzom fel magam, mikor a sok asszonynép kibukik egy-egy objektíven feltett kérdésen: például miért ülnek otthon a magyarországi nők 3 évet a gyerekkel, amikor máshol Európában nem, vagy miért adnak idegen nevet magyar szülők a gyerekeiknek. Egyik sem sértő, egyszerűen érdeklődő kérdés, mégis akik érintve érzik magukat, ahelyett, hogy elmondanák, miért cselekedtek így, hozzávágják a kérdezőhöz, hogy legyen toleránsabb, vagy ha nem tetszik neki a 3 év otthon, menjen vissza dolgozni. Mintha csak egyes nők gondolkodnának otthon, töprengenének el különböző kérdéseken, a többiek nem. Nem létezik, hogy sokaknak nem fordult meg még a fejében, hogy mi miért ülhetünk itthon ennyi vagy annyi évet, míg máshol 2 hónap után visszamennek dolgozni az anyák. Most ez a kérdés jutott eszembe.

Sajnálom azokat a nőket, akik így vezetik le magukban a feszültséget. Lelkileg szegények ők.