Volt nálatok a családban komolyabb összeveszés vagy sértődés, mert valaki nem értette meg, hogy ne szóljon bele a gyerek nevelésetekbe, ne osztogassa megállás nélkül a kéretlen tanácsokat?

Az én szüleim azzal vannak el mostanában, hogy nem adok se vizet se teát a 2 hónapos fiamnak. Jajj, mik ezek az új trendek, meg puffognak a WHO-ra. Akárhányszor ott vagyunk, utalgatnak arra, hogy kéne adni a gyereknek vizet. Teljesen iszsz baba. Cserébe b*szom se sűrűn vinni a kicsit, és jódarabig nem is fogom felügyelet nélkül náluk hagyni, az tuti. :D De pl. vasárnap rászóltam apámra, hogy legyen szíves ne a gyerek kezét meg arcát fogdossa már... Láttam rajta, hogy nem tetszik neki.

Én azt javaslom, hogy ha nagyon eleged van, szólj be valami olyat, amit ő annak idején objektívan nézve is elcseszett, és hogy ilyenektől köszi, de nem kérsz tanácsot. :D

Anyósommal voltak/vannak gondok

Amikor a kislányom 1 hónapos sem volt,és el akarta vinni...magukhoz,egész hétvégére...

Hisz miért ne? ez a természetes,nem hogy örülnék neki

100% anyatejes baba volt,még akkor sem engedtem volna,ha tápszeres lett volna,és megsértődött

Hozzáteszem,azt mondta,hogy ad majd neki tejet

Még ha 1 évesen mondta volna...

Azóta sem hagytam ott soha,másfél éves,és soha nem is fogom!!!

Plusz lelkibeteg,kezelésre szorul,öngyilkosságra való hajlam,szorongás,pánikbetegség

Múltkor megszólt,hogy minek főzök minden nap?miért nem sovány kenyeret eszünk,mint régen a nagyszülők...?

Minek takarítok? Minek veszek cipőt? Miért nem jó a 19-es cipő a kislányomra? Minek az oltás?

Szóval kiakaszt,1 percen belül

Minden,minden rossz

Ezért költözünk el,Dunántúlra

Jó messzire,hogy lezárjuk ezt az egészet

Hosszú sztori ez,de igy lesz mindenkinek a legjobb

Ezek csak tipikus régi dolgok, nem kellene megsértődni rajta. Nálunk igazán tuskók voltak.. Azt mondja "rosszul ringatod, azért nem alszik", akkor még fél éves volt, el is hittem, elkapott az ideg, átadtam, hogy akkor mutassa már meg, mire 10 perc után közölte, hogy "én még ilyet nem láttam, nem tudom elringatni".. Ugyanúgy csinálta mellesleg, csak máshogy feküdt a baba a karjában.

Vagy pl rámszóltak, hogy hagyjam sírni, majd megtanulja, hogy maradjon csendben, elkényeztetem, egyszer, mikor fel akartam venni, ellökte az egyik rokon a karom, hogy ne már, persze felvettem, veszekedtünk, na azóta 4 éve nem mentünk oda.

Aztán a miért veszel drága cipőt volt, a nem fogsz tudni másfél évessel sétálni, meg nem énekelsz neki eleget, azért nem beszél(havonta egyszer látott barát mondta), meg ilyenek. Volt etetéses, ültetéses dolog is, de nem nagyon érdekelt, ott legalább a jószándék dominált, meg is mutatták, régen miket írtak a gondozási könyvekben. Aztán volt a minek szoptatod még mindig(fél, majd egy évesen), majd ennek a durvább verziója: "undorító nagyobb gyereket szoptatni, már tudja, hogy az a melled"... 2 éves koráig szoptattam, a beszólás kb 14 hónapnál jött.. meg volt az, hogy nem aludt, csak üvöltött, és meg nem tudtam mit kezdeni vele, majd közölték, hogy azért ordít, mert érzi, hogy feszült vagyok. Nyilván baszki, véletlen sem én lettem feszült attól, hogy vendégségben 5 perce ordít és panaszkodnak rá és okoskodnak, mit hogy kéne.."jajj a gyerek megérzi" francokat, anyukák érzik meg, hogy már sok az üvöltés.

Szinte senkivel sem beszélek már, csak akit nem tudok kikerülni, velük is ritkán. Van az a pont, mikor még segíteni akarnak, és van az, amikor téged kritizálnak, mert úgy érzik rossz anya vagy, lenéznek. Általában itt buknak ki azok a dolgok, mit gondolnak rólad, amit most gyerekre hivatkozva ki mernek mondani.