Mit lehet kezdeni az olyan napokkal, mikor az ember úgy érzi, "felrobban"?
A nyűgös, sírós, semmi-se-jó napok... 5,5 hós a babám, ma extrém nyűgös, csak kézben, csak cicin jó, de én ezt nem bírom, képtelen vagyok a fenekemen ülni és egész nap szoptatni, főleg, hogy aztán cicin se jó, sír, ordít... jön a foga, mindent rág, ömlik a nyála. Nagyon fáradt vagyok, és nagyon nem bírom. :( Hátról hasra fordul, de aztán üvölt, mert hason van, vissza még nem fordul. Nyomja a hasát a fekvéssel, akkor bukik, és azért sír. Visszateszem a hátára, egy pillanat alatt megint a hasán van, és kezdődik elölről. Ha mellé fekszem a játszószőnyegen, picit elvan, majd megint jön a hiszti. Az előbb már muszáj volt sírni hagynom, és kimentem mosogatni, mert úgy éreztem, menten agyvérzést kapok. Tudom, hogy szegény nyűgös, de már én is az vagyok... :(
Másnak is van ilyen napja? Mit lehet csinálni?
A leszólós, szaranyavagyhogysírnihagyod kommentek nem érdekelnek.
Ha lehet, szervezz segítséget magad mellé, mama/mamák, testvér, barátnő jól jön ilyenkor 1-2 órára is. Még akkor is, ha csak ott van veled és ventillálhatsz neki.
Sajnos pár hónapig még lesznek ilyen időszakok. Hétvégén apát vond be jobban, hogy te tudj pihenni.
(Szerintem minden anyukának vannak ilyen időszakok az életében)
Köszönöm szépen a válaszokat!
Korábban mindig sétálni mentem vele ilyenkor, de most az ennyire hidegben nem akarom, így is már 2x volt náthás. :(
Apuka sokáig dolgozik, korán megy, és sajnos többnyire fürdetés előtt fél órával ér haza, így nem sokat tud segíteni. A hétvégék picit jobbak.
Testvérem van a közelben, de ő meg egy dackorszakos 19 hónapossal... :D sajnos ő is kivan, csak másért. Nagyszülők dolgoznak.
Próbálok ilyenkor higgadt maradni, és még ha rossz is hallgatni, hogy sír, de az a pár perc elszakadás is feltölt, amit másik szobában töltök. Tudom, borzalmas, hogy így gondolom. :(
Én azt csináltam ilyenkor, hogy csatos hordozokendoben magamra raktam (chiccos), akkor tudtam bármit csinalni, o szépen elvolt, megnyugodott mert hallotta a szívdobogásom, erezte az illatom, a melegségem.
Amikor elaludt akkor úgy tudtam betenni, hogy a pizsamámat is beraktam hozza ugy, h betakartam vele, s akkor is erezte az illatom. De voltak olyan napok mikor nem tudtam berakni a kiságyba sem mert sírt. Ez sajnos ilyen időszak. Kitartást!
Ez a fajta, de mi a Brendonba vettük kb.12ert.
Bizony a hordozás nagyon sokat segíthet, nem mindenki, de a legtöbb baba szuperül érzi magát anyára kötve/csatolva.
Az enyém egy üvöltő gép volt ennyi idősen és ha nincs a csatos, akkor tuti idegösszeroppanást kapok...😆
De egy valamit nagyon megtanultam az egyelőre rövidke anyai életem során (mivel még csak 2 éves a fiam), hogy minden(!) elmúlik. Minden korszak végetér.
Én is tudom milyen nehéz egy folyton elégedetlen babával, pokoli nehéz tud lenni. Nem baj ha elfáradsz, nem baj ha eleged van. Esetleg kérd meg a férjed hogy vegyen ki egy két nap szabit egy hétvégéhez csapva.
A séta jó.Ha csak 10-20 percet kanyarodtok is el valamerre kitisztul az agyad az ilyen hideg időben:D
Amúgy én a sajátomon azt vettem észre, hogy minél ,,dilisebb" voltam én ő is annál elviselhetetlenebb volt.A mai napig így van.Ilyenkor nagyon kell magam uralkodni, hogy lehető legkevesebbet érezze belőle.Néha még egy sedafit pc magnézium stressz kontroltól egy fokkal jobban érzem magam.Érdekes mód a gyerek is nyugisabb lesz.(tudom ez nem segít, de lehet ,,egymást húzzátok" és már maga az is hogy érted mi van segíthet)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!