Így érzek a gyerekek iránt. Valaki érzett így? Mikor változott meg?
Nagyon szeretem azt az életformát, amiben élünk.
Sokat dolgozunk a párommal mind a ketten (nekem szinte a hobbim a munkám). Elfáradok napvégére de sok plusz munkát is vállalok, mert élvezem.
Drága hobbikat űzünk, sokat utazunk, programozunk együtt, állandóan van valami tervben. Szeretem, hogy a magam ura vagyok. Van szabadidőm, azzal tölthetem az időmet, amivel szeretném.
Ha lenne gyerekünk nem tudnék ennyit dolgozni, jóval kevesebb pénzünk lenne. Nagy igényeim vannak. Ha plusz 2 fővel megnőne a létszám (ha vállalok gyereket, 2 minimum lesz), és a bevétel kevesebb lenne, biztosan nem tudnék mindenből ennyire jó minőségűt venni. Nem lenne szabadidőm, korlátozva lennék mindenben, ami most az életünket jelenti.
Szeretem a gyerekeket, nagy türelmem van hozzájuk. Nagyon jól kijövük velük, el tudnám látni őket. Keresztgyerekeimre pár hetes koruktól rendszeresen vigyázok.
Valaha majd fel akarom ezt adni egy gyerekért? Járt már valaki így, hogy aztán akart gyereket?
Kb. 35 éves korodig van időtök gondolkodni, hogy szeretnétek-e gyereket vagy sem.
Sokan voltak így, mint ti. Aztán valakinek lett gyereke, valakinek nem.
Húzós tema, mindenki le lesz pontozva. Nagyon sokan vannak így ezzel a gyerek témával egyebkent. Hogy hú, hogy lesz a szabadidom, a penzem, a munkam es stb. Ezek az embereke nem allnak keszen a gyerekre. Mert a gyerekvallalashoz az a latasmod kell, hogy egy gyermek nem elvesz, hanem hozzaad az eletedhez.
Nem gond, ha nem akarsz gyereket. Nem te vagy az egyetlen. Raaersz rajta meg ragodni. Van aki nem vallalt, es soha nem banta meg, mert azt az eletet akarta elni orokre, amit te most. De sajnos olyanok is vannak, akik akartak kesobb, de a biologiai orajuk sajnos lejart, igy mar nem tudtak teherbe esni. Nekik a maradek 30-40 evuket ugy kell letolteniuk, hogy orokre ezen fognak ragodni, es en oszinten sajnalom oket.
En azt mondom, ha mar ott vagy 35-40 eves, es meg mindig nem elted ki magad...
de megis azon tunodsz majd, mit hagysz hatra,
de megis eszedbe jut, hogy mintha valami hianyozna,
ha meglatsz egy babat, a ferjedre nezek, es azon tunodsz milyen szulok lennetek...
AKKOR vallaljatok gyereket. Mert jobb egy kielt fiatalkorral megbanni hogy gyereket vallaltatok, mintsem hogy 70 evesen is azon keseregj az agyban reggelente, hogy de jo lenne, ha mar unokaid lehetnenek, akiknek elmeselhetned minden utazasotokat ujra meg ujra.
Ahogy telnek az évek, egyre kevésbé érzem azt, hogy fel tudnám adni a mostani életem egyetlen gyerekért is. Nem éri meg. Sajnos nálam az is játszik, hogy egyáltalán nincs semmi türelmem a gyerekekhez, alkalmatlan vagyok rá, megőrülök ha visít, sír, hisztizik egy gyerek, nem tudom elviselni. És más dolgok se kellenek, amik egy gyerek nevelésével járnak.
Emellett Se magunkra, se egymásra nem lenne annyi időnk a férjemmel, mint így, hogy nem vállaltunk gyereket. Én már 35 éves vagyok, és most is egy nagy SOHA, a válasz erre a kérdésre. mindketten ezt érezzük és mondjuk, ha ismerősök vagy család által felmerül és nekünk szegezik a kérdést, hogy mikor lesz már gyerekünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!